2017 június 27, kedd

Húsvét

Húsvéti ünnepkör a Biblia hagyománya szerint

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásnak emlékére. A zsidó vallásban pészach (jelentése elkerülni, kikerülni) idején  ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért vízből és lisztből gyúrt, kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. Ez az időszak a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

Néhány húsvéti népszokás

Nagyhétnek nevezzük a nagyböjt utolsó hetét, mely virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. A katolikus templomokban általánosan elterjedt szokás a nagymise előtti barkaszentelés, melyet a pap kioszt a hívek között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, hogy a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, hogy elűzzék a gonoszt, és így helyettesítették a harangokat. A katolikus hívők körében szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Magas rangú személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Liturgikus eredetű szokás a pilátusverés, vagy égetés is.  Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az Olajfák hegyén virrasztott. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel a bő termés reményében különböző, zöld növényekből készült ételeket fogyasztottak.

Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében ez a bűnbánat, a mély gyász és szigorú böjt napja. Ilyenkor a templomokban az oltárokat letakarítják és a harangok némák.

Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, ekkor újra megszólalnak a harangok. Jelentős esemény a víz-, illetve a tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet is.

Húsvét vasárnapján Jézus feltámadását ünnepeljük. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá. Sok helyütt ezen a napon a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. A babona szerint az asszonyoknak nem volt szabad főzni, mosni, sepregetni.

A húsvéti szertartáshoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. Előfordult, hogy a sonka csontját gyümölcsfára akasztották, vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokás volt a jézuskeresés. Ilyenkor felkeresték a falubéli kereszteket.

Húsvéthétfő a locsolkodás napja. Erről már a XVII. században is maradtak fenn írásos emlékek. Kezdetben vízzel, majd a polgárosodást követően kölnivízzel locsoltak. Ennek alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának. Eszerint a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni, ezért lelocsolták őket. Vidéken pedig egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat.

Szimbólumok

A tojás ősi termékenységi szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett.

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza: valamilyen éppen rügyező ágat, vagy száraz virágokat visznek virágvasárnapon a templomba a húsvétra készülve.

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább. A jelkép eredete bibliai: a zsidó nép bárányt áldozott Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is a termékenység szimbólumává vált. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

 

 

Ezeket olvasta már?

Pályázati felhívás

Az Országos Rendőr-főkapitányság pályázatot hirdet a felsőoktatási  intézmények nappali vagy levelező tagozatán, jogi, igazgatási, gazdaságtudományi, …