2017 december 17, vasárnap
1

Advent

ADVENT

Advent az egyik legszentebb keresztény ünnep a karácsonyhoz kötődik. Időpontja évről évre változik, a keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, jelentése „eljövetel”. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

 

SZOKÁSOK

 Adventi koszorú

A 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben
Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Manapság az adventi koszorú fenyőágakból készül, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint, a bűnbánat színét jelképező lila, valamint a harmadik vasárnapra jutó rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg.

1 

 

Adventi naptár

Van egy másik adventi szokás is, amely a gyermekek körében igen népszerű: ez az adventi naptár. Manapság a legtöbb boltban készen lehet kapni, apró csokifigurákkal megtöltve. A szokás a hagyomány szerint egy német gyermektől (Gerhard Lang) ered, aki türelmetlenül kérdezgette édesanyját „mikor jön már a karácsony.”

Édesanyja megelégelte, hogy minden nap el kellett mondania, hogy hány nap van hátara karácsonyig. Gondolt egyet és egy táblára rajzolt naptárra apró meglepetéseket akasztott fel. Minden napra jutott egy kis édesség, vagy ajándék. A Gyermek később felnőve tovább fejlesztette ezt az ötletet, melynek során kialakult a ma is ismert adventi naptár.

2

 

Egyházi szertartások és szokások

A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E nap liturgikus színe a legtöbb helyen rózsaszín. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.

3

 

Kisböjt

A karácsonyi böjt elődeink szerint nem tekinthető nagy kihívásnak, ugyanis az adventi idő heteiben csupán a szerdát és a pénteket kötelező húsmentesíteni, a többi napokon az egyén döntésére van bízva az étkezés tárgya. December 24-ét, Ádám-Éva napját a hagyomány szerint a karácsony szenvedőjének is nevezték. Ezen a napon éjfélig kötelező böjtölni és csak 12 óra után a Kisjézus eljövetelekor lehet ezt megtörni étkezéssel.

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek ilyenkor minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsalád-járás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Az utcán a “Szállást keres a Szent Család…” kezdetű énekkel vonulnak.

„Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja
ki égnek s földnek az ura”…

A házakban  az előre feldíszített oltárra helyezik a szobrot vagy képet. Egyes falvakban a
luca-búzához hasonlóan sarjasztatott búzával rakják körül a szálláskereső képet. Ilyenkor a családok  együtt imádkoznak, énekelnek.

 

 4

 

Ezeket olvasta már?

Országos Roma Önkormányzat tájékoztatása a „roma holokauszt kárpótlási programmal” kapcsolatban

Az Országos Roma Önkormányzat megkeresésére, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály Jogi …