Kegyelettel és tisztelettel emlékezünk az áldozatokra a tatárszentgyörgyi roma sorozatgyilkosságok évfordulóján

Tisztelt Honfitársaim!

Borzalmas tragédiára ébredt az ország tizenkét évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát. A tatárszentgyörgyi terrorcselekmény egy 2008-ban indult sorozatgyilkosság része volt, ahol 10 helyszínen összesen 6 embert öltek meg, és 5 ártatlant pedig súlyosan megsebesítettek. Az áldozatok mindannyian cigány származásúak voltak. A 2008-2009-es romák elleni rasszista támadássorozat eseményei közül leginkább a 2009. február 23-án történt tatárszentgyörgyi gyilkosság épült be a köztudatba, melynek évfordulójára emlékezünk a mai napon. Ezen a napon számos megemlékezést tartanak szerte az országban, így Tatárszentgyörgyön és Budapesten, az Országos Roma Önkormányzat székházában is egyaránt.

Tisztelt honfitársaim!

A február 23-ai tragikus esemény számunkra emblematikus lett, hiszen ezen a napon a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatáról megemlékezünk. 2009. február 23-án rasszista gyilkosok Tatárszentgyörgyön gyáva és aljas módon megölték az akkor 28 éves Csorba Róbertet és 5 éves kisfiát. Az elkövetők célja a cigány etnikumhoz tartozók megrendszabályozása, megfélemlítése volt, akik azzal a céllal szerveződtek, hogy a roma kisebbség ellen brutális és élet elleni bűncselekményeket hajtsanak végre, pusztán azért, mert azok cigánynak születtek.

Az ártatlan áldozatok tragédiája arra figyelmeztet minket, hogy hova vezethet az oktalan, értelmetlen gyűlölet, a rasszizmus, a cigányellenesség. Magyarország ma is tele van gyűlölettel, roma honfitársaink ma sem érezhetik magukat biztosságban. Sokszor még ma sem kapják meg a többségi társadalom tagjainak kijáró megbecsülést, sem a megfelelő megélhetéshez való jogokat. Mindannyiunk morális felelőssége az, hogy miközben fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, változtassunk ezen az állapoton, hogy határozottan felemeljük a hangunkat az előítéletek és a diszkrimináció ellen. Magyarországot olyan országgá kell tennünk, ahol mindenki, származására, vallására való tekintet nélkül, biztonságban érezheti magát, és ahol nekünk is van jövőnk. Az áldozatok tragédiája figyelmeztet bennünket, hogy az előítéleteket nem lehet szőnyeg alá söpörni, hanem azokat meg kell oldani.  Ugyanis nincs külön magyar és roma sors, közös a felelősségünk és közös a jövőnk. A tatárszentgyörgyi áldozatokat a rendszerváltás utáni roma holokauszt áldozatainak kell tekintenünk, akiknek emlékét sohasem szabad elfelejtenünk.  A 20 század vérkorszakát a világtörténelem legsötétebb időszakaként említhetjük, de a népirtás nem a gázkamrákkal, hanem a hétköznapi diszkrimináció felerősödésével kezdődött, és a megkülönböztetés mindmáig a romákat sújtja az élet minden területén. Dr. Martin Luther King kortársát Billy Graham tiszteletes szavait idézve elmondanám “A bigottságra, az intoleranciára és előítéletekre sosincs mentség.”

Kedves Testvéreim! Kegyelettel és tisztelettel emlékezünk az áldozatokra a tatárszentgyörgyi 2009. február 23-ai roma sorozatgyilkosságok évfordulóján.

Ezeket olvasta már?

KÖZLEMÉNY