2020 december 1, kedd
Kezdőoldal / Racz Zoltan (oldal 2)

Racz Zoltan

Megjelentek a 2016 évi nemzetiségi pályázatok!

Segítségért fordulhatnak:

–  Sárközi Károly ORÖ képviselőhöz, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetiségi

Támogatások Albizottságának (EMET) – ORÖ delegált tagjához

Elérhető: 06-20/222-09-42 vagy

Pataki Ilona – nemzetiségi pályázat szakértőhöz

Elérhető: 06-20/513-63-38

Részletes információ a www.emet.gov.hu

Tovább »

Csillogó szemek, fénylő tekintetek

Immár hagyománynak is tekinthető, hogy a Mohácsi Roma Önkormányzat a télapó ünnepén felkeresi, illetve meghívja a mohácsi gyermekeket. Figyelmük – ahogy most is – kiterjed arra, hogy nem csak roma, hanem a nem roma hátrányos helyzetű gyermekeket is megajándékozza télapójuk, illetve segítői a „mikulás lányok”. Ezen már nem is lepődünk meg, a legendásan soknemzetiségű Mohácson, itt a „Busók földjén”.

Elsőként a helyiek körében „kisegítő iskolának” hívott, Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanulóit látogatta meg a Mikulás és kísérői, ahol a gyermekek és nevelőik, bensőséges hangulatú műsorral várták a piros ruhásokat. A csillogó szemek, elhaló hangok és fénylő tekintetek mellett őszinte ölelésből is jutott a meghatott, néha fátyolos szemű „Mikulásoknak”. Kovács István a helyi roma önkormányzat elnöke és az ORÖ képviselője is köszöntötte a gyermekeket és nevelőiket, az ajándékcsomagok mellett átadta a saját és az Országos Roma Önkormányzat elnökének jókívánságait is.

Délután a helyi roma közösségi házban folytatódott az ünnep, ahova meghívást kaptak a helyi lakóotthonok gyermekei mellett, a város hátrányos helyzetű roma és nem rom kisgyermekei. Azon túl, hogy több mint 600 ajándékcsomag lelt boldog gazdára, egy kicsit megfeledkezhettek a „buliban” a hétköznapok gondjairól, ahol ajándékozó és megajándékozott együtt ünnepelt.

Tovább »

Megrendezésre került a Roma Rím Szavalóverseny

Idén, 2015. november 13-án első alkalommal került megrendezésére az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár szervezésében a Roma Rím Szavalóverseny. A kortárs művészeink és a kollégák számára is jó érzés volt látni a sok kedves, ám izgalomról árulkodó arcú diákot, akik a mai kifordult világban, a divatos irányzatokkal ellentétben nem tagadják meg a versek szeretetét. A Roma Rím Szavalóversenyt egy másfél hónapos felkészülési időszak és egy előválogató előzte meg, ahol az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában lévő iskolák növendékei Nagy Gusztáv, Kovács József Hontalan és Rostás-Farkas György költeményeiből választhatták ki kedvenc verseiket, akik később a zsűri székben ülve értékelhették a szavalókat. Az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár intézményvezetőjeként visszaigazolásnak érzem a nagy számban megjelent, több mint ötven érdeklődőt, és a magukat megmérettetni kívánók jelentkezését, hiszen a versek szeretetére nevelni kell, és én úgy gondolom, ebben nagy szerepe van a pedagógusoknak és a könyvtárosoknak is. Örömmel töltötte el a hallgatóságot, hogy a diákok nem versenyeztek, hanem verset mondtak, így a kortárs művészek verseiben gyönyörködhettünk egy teljes délutánon keresztül.

Az eseményről készült riport itt tekinthető meg:
Duna World – Roma Magazin

Ajtai Attila

Tovább »

Beszámoló interaktív irodalom órákról

Az Országos Roma Könyvtár, Levél- és Dokumentumtár az „Országos Roma Könyvtár, Levél és Dokumentumtár állományának folyamatos bővítésére, könyvtár használatra épülő szakórák szervezésére, az önkormányzat honlapján a könyvtári modul kialakítására” tárgyú projektjét valósította meg. Könyvtárra alapuló irodalmi és történelmi tanórák megszervezésére és megtartására került sor az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában lévő iskolákban, amely előadások nagymértékben épültek a könyvtárban található dokumentumokra.
Az Országos Roma Könyvtár, Levél –és Dokumentumtár a négy interaktív óra megtartására két neves írót, Galyás Klárát és Nagy Gusztávot kérte fel, akik örömmel vállaltak szerepet a szakórák lebonyolításában. Az interaktív irodalom órákat nagy érdeklődést övezte, ugyanis Szirákon és Tiszapüspökin összesen több, mint százötven hátrányos helyzetű, javarészt roma származású gyerek hallgatta végig a kortárs művészek rendkívül izgalmas előadását. Intézményvezetőként ezúton is köszönöm Galyas Klárának, Nagy Gusztávnak, valamint az Országos Roma Önkormányzat elnökének, Hegedüs István úrnak a projektben való részvételt, hiszen elkötelezettségük, és rendíthetetlen támogatásuk nélkül az interaktív irodalmi órák megtartására nem kerülhetett volna sor.

 

Tovább »

KÖSZÖNŐ LEVÉL

Békében Békésben Nemzetiségi Fesztivál megrendezése érdekében kifejtett együttműködéséért az ORÖ részéről

CSABAI SZLOVÁKOK SZERVEZETE-szlovák kultúra háza

5600 Békéscsaba, Kossuth tér 10.
Tel./fax: 00 36 /66 441-750
ORSZÁGOS ROMA ÖNKORMÁNYZAT
1074 Budapest, Dohány u. 76.
Hegedűs István Elnök Úr!
KÖSZÖNŐ LEVÉL
Tisztelt Elnök Úr!

Engedje meg, hogy a szervezők nevében köszönetünket fejezzük ki a Békében Békésben Nemzetiségi Fesztivál megrendezése érdekében kifejtett együttműködéséért, képviseletük biztosításáért.

Jónás Jánosné Képviselő Asszony részvétele és köszöntőszövege, illetve a helyi Romane Cserhaja néptáncegyüttes kulturális műsora megtisztelő volt a fesztivál hivatali és szabadtéri nyílt rendezvényén jelenlevő hat nemzetiség országos, megyei és helyi képviselői számára ugyanúgy, mint a külföldi vendégeink és a fesztivál irán térdeklődő emberek számára is.. Kérjük tolmácsolja köszönötünket feléjük

Köszönjük, hogy hozzájárultak a nemzetiségek élő aktivitásának prezentálásába Magyarország legszínesebb nemzetiségi összetételű megyeszékhelyén, mely a nemzetiségek aktivitását határokon túlra is közvetítette.

Békéscsaba, 2015.09.18.

KRAJCSOVICS HAJNALKA
ügyvezető

Tovább »

Nagy Gusztáv író látogatása a Roma Talentum Táborban

Az Országos Roma Önkormányzat szervezésében idén is megrendezésre került a Roma Talentum Tábor, ahol az Önkormányzatnak köszönhetően javarészt hátrányos helyzetű gyerekek nyaralhattak a festői környezetben lévő Balaton partján. Az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár hagyományteremtő módon, idén először csatlakozott a Táborhoz, előadásokkal, amelyek nagymértékben a könyvtárban található dokumentumokra épültek. Intézményvezetőként hiszem, hogy a szabadidős programok mellett a zenének és a tanulásnak is fontos szerepe van a Roma Talentum Táborban, ezért egy kicsit szabadabb, játékosabb, interaktív irodalom és népismeret óra megrendezése mellett döntöttem. A Könyvtár a roma közösség egyik büszkeségét, Nagy Gusztáv írót kérte fel a népismereti előadások megtartására, aki nagy örömmel tett eleget a felkérésnek. Az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár órái az alábbi időpontban lettek megtartva:

  • 2015. július 22. szerda, Zamárdi
  • 2015. július 28. péntek, Zamárdi ( két helyszín )
  • 2015. augusztus 5. szerda, Zamárdi, Balatonlelle

Az irodalmi órák megtartása mellett egy zenés produkcióval leptem meg a táborozókat. A Könyvtár felkérte a „Zenével a rákos gyermekekért”Alapítvány alapítóját, Seres Antalt és az Alapítvány elnökét, Ombodi Csillát, hogy vegyenek részt a Roma Talentum Tábor kulturális programjaiban. Az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár intézményvezetőjeként büszkeséggel tölt el, hogy az Országos Roma Önkormányzat korábban más intézményt nem vont be a Roma Talentum Tábor szervezésébe, ám Hegedüs István Elnök Úrnak köszönhetően, ezúttal a Könyvtár is kivehette a részét a kulturális programokból.

Tovább »

Talentumok tábora a Balatonnál

Ahogy az elmúlt években, úgy az idén nyáron is több száz, szociálisan rászoruló gyermeket üdültetett az Országos Roma Önkormányzat, a helyszín ezúttal a Balaton volt, a fő téma pedig – a sportoláson és az önfeledt szórakozáson túl – a tehetséggondozás.

Immár hagyomány, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) nyári tábort szervez szociálisan rászoruló gyermekek számára. Így történt ez az idén is, a rendezvénysorozatot pedig ezúttal Roma Talentum Tábornak nevezték el. A július 17-én kezdődő program az Emberi Erőforrások Minisztériumának tizenötmillió forintos támogatásával valósulhatott meg, a helyszín a Balaton-parti Zamárdi volt, ahol öt turnusban közel 250 gyermek kapott lehetőséget egy-egy élményekben gazdag hét eltöltésére.

A linkre kattintva megtekintheti fotógalériánkat

A szervezők ügyeltek arra, hogy ne csak egyszerű üdültetést jelentsen ez a hét nap, hanem olyan színvonalas és sokszínű programot biztosítsanak a gyerekeknek, amely segíti őket a saját tehetségük megismerésében, illetve kibontakoztatásában és lehetőséget kínál számukra arra is, hogy a hagyományos roma kultúrát ápolják, jobban megismerjék. Mindez később iskolai előmenetelüket is segítheti.

Így a szórakozás, a fürdőzés, a barátkozás, egymás megismerése mellett megjelent a kreatív kompetenciák fejlesztése is. A művészeti foglalkozásokat olyan országosan elismert, szakmájukban a legmagasabb színvonalat képviselő mentorok tartották, mint a Khamoro Budapest Band tagjai (Farkas Zsolt és Frigur Róbert Boborján), a Romano Glaszo együttes tagjai Lakatos György vezetésével, Szilvási István a Szilvási Gipsy Folk Band vezetője, Bogdán János festőművész és Nagy Gusztáv író, költő, műfordító, valamint vendégelőadója volt a tábornak Seres Antal, a Fivérek együttes tagja és a Zenével a Rákos Alapítvány alapítója.


Fontos volt a prevenciós tevékenység is, melyben a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának munkatársai működtek közre. A rendőrök figyelemfelkeltő, interaktív módon dolgozták fel az aktuális, a gyerekeket is foglalkoztató témákat, így a nyár és a fürdőzés veszélyeit, a felelősségteljes viselkedést a vízparton, vagy akár az internet és a közösségi oldalak veszélyeit, de szóba kerültek a drog és az alkohol prevenciós lehetőségei is.

A résztvevők ezen túlmenően különböző sportágakban is kipróbálhatták magukat, esténként pedig vetélkedők és „kölyökdisco” zárta a napot. Minden tábor utolsó estéjén Ki Mit Tud verseny zárta le a heti programot, a versenyre való felkészülést a táborban résztvevő művészeti mentorok segítették. A legkedveltebbek a táncos és az énekes műsorszámok voltak, de volt, aki versmondással, akrobatikus tornával vagy éppen „cup song” előadással örvendeztette meg a nagyérdeműt.

KD
Fotó: Simon Bálint

Tovább »

Cigány szokások

Amikor a cigány közösségek megszűntek (1961. a cigány telepek felszámolásával, a cigányság az adott településen belül szétszóródott, közösségeik megszűntek.), velük funkcióját, is elvesztette a cigány törvénykezési forma. A kötelező bejelentkezéssel, az adott településhez való tartozás hivatalból elrendelt hatálya, a cigányság állampolgárrá válásával, jogilag megszűntették az önrendelkező (szabad) cigány közösségeket, a település közösségéhez kellett tartozniuk. Ennek okán elvesztette szerepét a belső jogrend, a szokásokon alapuló jog gyakorlata. Az, hogy még 1952-ben is találkozhattunk nők csonkításával: haj és orr levágásával  /Aranyosgyíres / a megölt Báno bevarrása a döglött ló hasába, mert börtönbe jutatta lótolvaj társát /kris/ 1953.), Pocsaj (Gusztinak el kellett költöznie a faluból, mert nem hagyta el rajta kapott, feleségét /krisi/ 1961.). Bedő (Viola hajának a levágása, /krisi/ 1955.). Nagykereki, Rozit örök megbélyegzésre ítélte a „krisi”, a férje leharapta az orrát 1969.). Biharnagybajom, mert az új asszony lepedője nászéjszaka után nem volt véres a „férj” egy seprűnyéllel idézte azt elő. Az asszony elvérzett, meghalt. A lány testvérei egy vásárban járomszegekkel agyonverték a „kris” által bűnösnek mondott elkövetőt. Két fiú testvére meg akarták védeni öccsüket, azok is meghaltak /1954/. ), csak azt jelenti, hogy a szokásjog tovább élt, mint ahogy az alkotmányos jog cigányokra is vonatkozó szabálya érvénybe lépett volna. Ez a szokás az 1960-as évek végére, az 1970-es évek elejére, az új és még újabb generációk körében már leginkább az emlékekben él. Az a cigány közösség, az a közösségi viszonyrendszer, amely a cigányok „belső” törvénykezését szabályozná, életben tartaná, funkcióját vesztette.

A klasszikus cigány közösségek ősi, szokásokon alapuló kulturális hagyományai szembetűnően különböznek az európai népek, népcsoportok hagyományaitól. Anyanyelvük kapcsolódik az indiai nyelvekhez, amelyet az európai cigányságon kívül senki más nem beszél, és nem ismer Európában. Kulturális szokásaikat, többekközött ennek köszönhetően archaikus formában sikerült megőrizniük. Kultúrájukban nagy szerepet játszott az, hogy több évszázadon át elszigetelten, a mindenkori – európai társadalom peremétől pár száz méterre ugyan -,de azon kívül éltek, a többi nép, nemzet között, a Balkántól, Skandináviáig, a Kárpátoktól, a Brit szigetekig. Gyakorlatilag a kultúrák senkiföldjén. Ennek eredményeként ősi formájában maradt fenn legtöbb rituális szokásuk. Például a tisztasággal és a beszennyeződéssel kapcsolatos szabályok (márhipé) egész rendszere, amelyek nem higiénés kérdések, elsősorban, hanem erkölcsiek.

Az európai cigányok társadalmi kultúrájának autonómiája megnyilvánul hagyományos jogrendszerükben is, amelynek alapja a „vérbosszú” intézménye.

A vérbosszú

A csoportközi, törzsek közötti vitákban, konfliktusokban nem volt sem formális, sem a szervezettséget akár részben is megjelenítő közvetítő, tárgyaló, ítélkező testület. A törzsek közötti kontrolt a szóbeszédek és a pletykák képezik általában azzal, hogy közvetlenül ütköztetik az ellenérdekelt felek álláspontját. A legsúlyosabb csoportközi konfliktusok „vérbosszút” kívánnak. Ilyenek szándékos emberölés, az árulás, a nem cigány hivataloknál való besúgás, és a rendőrségi feljelentés. A vérbosszú (mint, a cigányok közötti társadalmi kontrol végső eszköze, igazságszolgáltatási rendszerük fő-, és legsúlyosabb intézménye), az adott állam igazságszolgáltatási rendszerének alternatíváját képezi.

A vérbosszút alkalmazó igazságszolgáltatás csak a cigány társadalmon belül gyakorolható. Nem érvényesíthető olyan ügyekben, ahol nem cigány, illetve ahol cigány ember nem cigány párja, házastársa, élettársa, felesége, férje, annak nem cigány rokona, stb., az érintett. A cigány vérbosszút úgy definiálhatnánk, … BŐVEBBEN

Tovább »

GYPSZYGET 2015

A Roma hírességek arcképcsarnokának bemutatkozása a CIVIL SZIGETEN

Az idei Sziget fesztiválon, azon belül is a Civil szigeten képviseltette magát az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria. Az elsődleges célja az volt a jelenlétnek, hogy a romák is megjelenjenek, ízelítőt kapjanak a szigetlakók a roma kultúrából, zenéből, képzőművészetből. Szép számmal érkeztek a látogatók, Lengyelországtól Japánig, Németországtól Venezueláig különféle nemzetiségű és korú vendégek.

Bordás Péter, a múzeum vezetője hónapok óta egy nagyszabású kiállításon dolgozik, ennek egy kis szeletét telepítette ki munkatársaival a GYPSZYGETre. Ez a tárlat több mint 400 portréból áll, magyar és külföldi cigány származású hírességek arcképcsarnoka. Olyan világhírű színészek, rendezők, zenészek és közéleti személyiségek ők, akiket mindenki ismer, de a többség nem is gondolná, hogy roma származásúak. A szándék az volt, hogy az emberek lássák, a cigányságnak milyen értékei, büszkeségei vannak a világ minden táján. Fontos cél volt az is, hogy a negatív sztereotípiákat végre váltsák fel pozitív asszociációk a cigány, roma kifejezésekre gondolva.

Itt a Szigeten megjelenő 21 portré csak ízelítőként volt látható, de így is nagy rácsodálkozásoknak lehettünk tanúi. Sokan elmondták, hogy kíváncsian várják a teljes arcképcsarnok kiállításának megnyitóját. Örömteli volt, hogy a sátorba látogatók igen aktívak voltak, akik megtekintették a képeket, azok játszottak is velünk. A portrék számokkal lettek ellátva, a játékos kedvűek pedig egy kvíz keretében névsorral a kezükben találgathatták, hogy melyik képen ki látható. A jó eredményt elérők emléket vihettek magukkal, például képeslapot a GYPSZYGETről, vagy a nemzetközi cigány zászlót matrica formájában, illetve a legjobban teljesítő játékosok plakátot is kaptak. Ez utóbbinak volt a legnagyobb sikere, ugyanis ezek a plakátok több száz képből összeálló fotómozaik portrék voltak olyan roma hírességekről, mint Elvis Presley, Charlie Chaplin, Ronnie Wood vagy Django Reinhardt.

Az informativitás akart lenni a sátor, a másik fontos cél az örömszerzés volt. Ez a szándék egyrészt Bogdán János Amigó kortárs roma festőművész közreműködésével jöhetett létre, aki kifinomult karakterérzékkel rajzolta le a sátorba látogatókat, akár portrét, akár karikatúrát kértek tőle. Másrészt pedig a Rafael Zsigmond Csika (kanna), Balogh Guszti (ének, gitár) és Balogh József Jocó (ének, gitár) zenészek játékával, illetve a csodás cigány viseletbe öltözött szép roma lányok táncával valósulhatott meg. A látogatók nem egyszer énekeltek, táncoltak a romákkal együtt, sőt, volt, aki még kannázni is beállt egy dal erejéig.

Elmondható, hogy a GYPSZYGET nagy érdeklődést és pozitív visszhangot kapott, érdekes beszélgetések kapcsán sok ismeretség köttetett. A régi Sziget-szlogen mondta: kell egy hét együttlét! Ez tényleg az volt, romák és nem romák, együtt.

Fotó: Simon Bálint

 

Tovább »