2020 december 1, kedd
Kezdőoldal / Racz Zoltan (oldal 3)

Racz Zoltan

Sikerrel zárult az első komlói roma zenei- és gasztrofesztivál

Már az ünnepélyes megnyitó előtt fellépő Parno Graszt együttest visszatapsolta a közönség az Első Nyári Cigány Zenei- és Gasztrofesztiválon.
Autentikus roma zene, kiváló ételek, nagyszerű hangulat, sok-sok érdeklődő, röviden így summázhatjuk a komlói Eszperantó téren lebonyolított országos cigány zenei- és gasztronómiai fesztivált.

Az ország szinte valamennyi szegletéből érkeztek csoportok a rendezvényre – Borsodból, Bácsból, Tolnából, Somogyból, Békésből, Csongrádból és számos megyéből -, melyet Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke nyitott meg. Köszönetet mondott azoknak, akik eljöttek távoli helyekről is, hogy találkozzanak másokkal, beszélgessenek, eszmét cseréljenek arról, hogy melyek a cigányság aktuális problémái, amivel napi szinten meg kell küzdenie. Szerencsére mindezt igen színvonalas produkciók mellett.

„Jó érzés, hogy ilyen sok ember vesz részt a rendezvényen, s az különösen jó, hogy roma és nem roma származású ember együtt ünnepel – húzta alá köszöntőjében Farkas Félix, a hazai roma társadalom parlamenti szószólója, kiemelve a roma nyelvi- és zenei kultúra sokszínűségét.
Bareithné Benke Nikolett, Komló alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy városunk lehet a házigazdája az első nyári fesztiválnak, arra biztatta a résztvevőket, hogy feltétlenül kóstolják meg a készülő ételeket, melyek csodálatos gasztróélményt nyújtanak a zenei produkciók mellett.
A Dankó Pista Cigány Érdekvédelmi Egyesület vezetője Hegedüs Norbert, a rendezők nevében mondott köszönetet a fesztivál létrejöttében segítséget nyújtóknak, reményét fejezte ki, hogy hagyományőrző rendezvényt második alkalommal is megtarthatják.

„Büszke vagyok, hogy sikerült összehozni ilyen színvonalas programot, a ma hallható, látható zenekarok sehol, semmikor nem léptek fel együtt. A magyarországi cigányság kultúrája mindig is a magyar nemzet éke volt, bármerre is jártak képviselői Magyarország jó hírét vitték, hasznot hoztak az országnak. Fontos, hogy ezeket az értékeket bemutassuk a világnak”– tette hozzá Hegedüs Norbert.

A színpadon az ország legkiválóbb zenekarai váltották egymást. Fellépett a már említett Parno Graszt mellett a Magyar Nemzeti cigány Tambura Zenekar, a Kanizsa Csillagai együttes, a Komlón jól ismert Cace Rom, a Szilvási Gipsy Folk Band és a Romano Drom.

A zenészek mellett a cigány nemzetiségi táncokból láthattak ízelítőt a részt vevők: a Roma Csillagok, a Piskói Hagyományőrző Tánccsoport és a házigazda Komlói Fekete Láng táncegyüttes vett részt a rendezvényen.

A kulturális programmal párhuzamosan a fesztivál vendégei megtapasztalhatták a roma ételek színes palettáját. Az ország valamennyi szeglete bemutathatta ízvilágát.

A csongrádiaktól megtudhattuk, mi a különbség a birkapörkölt és a birkapaprikás között, a berkesdiek a lecsósan készített csülkös pacallal csalogatták a vendégeket, a pécsiek babos, csülkös káposztája már látványként is díjat érdemelt, a dunavecseiek bőven fűszerezett marhapörkölttel hívták fel a figyelmet, hosszú sor kígyózott a mohácsi stand előtt, ahol a kakaspörköltet túrós csuszával kínáltak, a tolnai Németkér pedig egy igazi roma lecsóval jelentkezett.

Szinte valamennyi kondér mellett percekig tudtak mesélni a cigány kenyérről, melyet tájegységenként másként neveznek. Valahol punya, máshol vakaró, bodag elnevezéssel bír, a lovári cigányok bokoliként ismerik, ami inkább a pogácsa felé hajlik, hiszen tepertős változatban is kedvelik.

Az első roma nyári fesztivál a Limba Nostru utcabáljával zárult.

Forrás: Komlói újság

Tovább »

Roma Holokauszt Európában

Lengyelország 1939-es megszállása után napirendre került a romák áttelepítése is egy „zsidó rezervátumba”. A bűnügyi rendőrség vezetője kérte a zsidók deportálásáért felelős Adolf Eichmannt, hogy a zsidó vonatokhoz csatoljanak „3-4 vagon cigányt”. Eichmann egyetértett, de terv a helyi német hatóságok ellenállásán megbukott, így 1940-ben 30 ezer helyett csak 2800 roma került Lublinba.

1941 őszén Hitler elrendelte a Birodalom „megtisztítását” a zsidóktól. Az akció keretében 5 ezer osztrák cigányt vittek a lodzi gettóba. A gettó zsidó vezetője, Chaim Rumkowski rasszista érvekkel indokolta a németeknek, hogy a zsidók miért nem élhetnek együtt a cigányokkal, akik bármire képesek. „Először rabolnak, aztán gyújtogatnak, hamarosan minden lángokban áll majd, gyárak, raktárak.” Kérésére a nácik a gettóban egy zárt területre telepítették a romákat, akik hamarosan százával haltak meg tífuszban.

A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat. Hollandiában, Görögországban és Franciaországban nemigen törődtek velük. A kollaboráns francia hatóságok 30 ezer cigányt internáltak, míg a németek Belgiumból majdnem 400 belga, holland, német és norvég állampolgárságú cigányt deportáltak Auschwitzba, akik közül csak 12-en élték meg a felszabadulást. 1943 őszén Olaszországból a nácik néhány tucatnyi olasz vándorcigányt hurcoltak keletre. Szerbiában a megszálló német katonai hatóságok másfél év alatt helyben „oldották meg a zsidó- és a cigánykérdést”. A zsidókkal együtt mintegy 12 ezer cigányt lőtték agyon, vagy gázosítottak el teherautókban. Lengyelországban 13 ezer vándorcigányt öltek meg, a letelepedett romákat a zsidó gettókba küldték, a varsóiba 1942 tavaszától bolgár és magyar állampolgárságúak is érkeztek. Őket a varsói zsidókkal együtt Treblinkában gázosították el.

A nácikkal szövetséges államokban eltérően alakult a romák sorsa. A horvát usztasák 20-28 ezer romát gyilkoltak meg. A román hatóságok egyes források szerint 30-40 ezer cigányt mészároltak le. Más adatok alapján úgy tűnik, hogy 26 ezer cigányt deportáltak koncentrációs táborokba, akik közül 6-8 ezer embert megöltek, míg további 3 ezren az éhség és a betegségek áldozatai lettek. Szlovákiából nem deportálták a helyi cigány lakosságot, de általában a települések szélére kellett költözniük. Néhány száz vándorcigányt kényszermunkára vittek. SS-egységek százakat végeztek ki, de mintegy 30 ezren túlélték a háborút. A holokauszt során a különböző becslések szerint a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Cigánytábor Auschwitz-Birkenauban

Himmler 1942 decemberében elrendelte, hogy a cigányokat deportálják Auschwitz-Birkenauba. Az első roma csoport 1943. február végén érkezett meg. A következő másfél évben 15 országból összesen 23 ezer európai cigányt hurcoltak ide. Közülük legfeljebb 3300-an távoztak élve Birkenauból, sokan más táborokban haltak meg. A birkenaui cigánytábor lakóinak többségét Németországból, Ausztriából deportálták, de legalább 34-en (0,16 %) magyar állampolgárok voltak.

A Birkenauban felállított cigányláger története jól jellemzi a nácik bizonytalan romapolitikáját. Bár a romákat elvileg azért hozták a lágerba, hogy ott halálra dolgoztassák őket, valójában egy újabb családi tábort hoztak létre. A többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. A zsidókkal, lengyelekkel ellentétben a romák megtarthatták civil ruháikat, sőt a magukkal hozott tulajdonukat is visszakapták, a terhes nők szülhettek, a gyerekeknek játszóteret alakítottak ki.

Auschwitzban azonban az egész cigánytábor éhezett. A fiatal lányok tartották el a családokat: zenéltek, táncoltak, … BŐVEBBEN

Tovább »

Multikultúrális Romanap Németkéren

Multikulturális roma nap helyszíne volt a németkéri sportpálya. A rendvényen részt vett az Országos Roma Önkormányzat elnöke, Hegedüs István is, aki a roma foglalkoztatást segítő új programról is tájékoztatást adott.

Tovább »

Roma Holocaust

“Nem csináltunk semmit, élni akarunk” – a szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok hatvanhét évvel ezelőtt, amikor 1944. augusztus másodikán egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigány tábort. Az európai cigányság ezért ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik; a fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette. A hitleri Németországban, valamint a szövetséges és megszállt országokban a cigányok számára is a munkahelyekről való eltávolítással, a nyilvános helyek látogatásának és a vegyes házasságok megtiltásával kezdődött a holokauszt. A náci Németország eleinte bizonytalan volt abban, hogy a cigányokat árjáknak, vagy idegen fajúaknak nyilvánítsa-e: bár nyelvük eredetét vizsgálva kénytelenek voltak megállapítani az árja rokonságot, az 1935 szeptemberében elfogadott, a Birodalmi állampolgárságról szóló törvény a “német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kizárta. A romák körében 1939 októberében Himmler “vándorlási tilalmat” rendelt el, majd, 1942-43-ban elkezdték a cigányok tömeges Lengyelországba történő deportálását. Hasonló sors várt a romákra Ausztriában, és a kelet-európai országokban is. Auschwitzban a cigányok számára külön családi tábort állítottak fel, egyes visszaemlékezések szerint azért, mert „közismert, hogy a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is milyen fokozott”. A táborban, ahol mintegy húszezer férfit és nőt tartottak fogva, Mengele és kollégái több “orvosi” kísérletet hajtottak végre cigányokon: kísérleteztek azzal, hogy meddig tudnak életben maradni azok, akik csak sós vizet kapnak, hogy a halálra fagyasztott emberek mennyi idő alatt térnek magukhoz, máshol pedig a nőkön különféle anyagok befecskendezésével hajtottak végre sterilizációs kísérleteket. 1945 januárjában 120-140 cigánylányt sterilizáltak a ravensbrücki táborban, a legfiatalabb közülük 8 éves volt. Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigánytábor likvidálására. 1944 augusztus másodikán mintegy 2000, főként még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak, a többieket a gázkamrákba terelték.

Egy egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: “Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszóró világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”
Magyarországon már 1916-tól belügyminiszériumi rendelet írta elő a “kóborcigányok” előállítását, a sátoros cigányok összeírását, a 12 éven felüliek “cigányigazolvánnyal” való ellátását, illetve azt, hogy a kóborcigányok csak községük határában vállalhassanak munkát.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben, de mindenhol üldözték a helyi romákat. Becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg. 1929-től évente kétszer szerveztek országos “cigányrazziákat”. 1944-ben a “zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása” is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti “kóbor”- és “letelepedett foglalkozás nélküli” cigány férfiak katonai munkaszolgálatát, több településen tömeggyilkosságokra került sor: például Várpalotán, Lajoskomáromban vagy a Tolna megyei Lengyelben. A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, … BŐVEBBEN

Tovább »

Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekar első előadása az ORÖ-ben

Ez évben alakult meg a Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekar, melynek első nyilvános főpróbájára 2015. június 18-án került sor az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházának tükörtermében.

Az eseményen részt vett Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, az ORÖ számos képviselője, Dr. Buri Edina mb. hivatalvezető, az ORÖ több intézményvezetője, valamint a Mohácsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői és a méltán híres Kossuth-díjjal kitüntetett Söndörgő Együttes frontembere Eredics Áron, népzenész. Jelen voltak többek között a „népművészet mestere” címmel kitüntetett Versendi Kovács József is, továbbá Raduly József, „A magyar zenekultúra népszerűsítéséért” kitüntetett a Magyar Kultúra lovagja, a 100 tagú Cigányzenekar korábbi művészeti vezetője, aki a moderátora is volt az eseménynek.

Raduly József köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket. Beszédében utalt arra, hogy sokan, ha cigányzenekarra gondolnak, akkor vonós együttesek jutnak eszükbe, ugyanakkor a hazai, zömmel cigány tamburazenekarok is évszázados múltra tekintenek vissza.

Ezt követte Hegedüs István elnök köszöntője, aki egyebek mellett a következőket mondta: „az ember vére pezseg, amikor hallja azt a fantasztikus cigányzenét, amit produkálnak”, és kiemelte mennyire fontosak ezek az események, melyek egyfajta missziót töltenek be a cigányemberek életében, hiszen a roma kultúra bemutatása mellett, azokra az értékekre is felhívják a figyelmet, amivel, mi roma emberek is rendelkezünk. Kiemelte azt is, hogy a magyar társadalommal közösen a cigány és nem cigány honfitársaink jövőjét fogjuk úgy építeni, hogy minden ember meg fogja találni ebben a boldogságát”.

Majd ezt követően Kovács István a zenekar alapítója és vezetője bemutatta a zenészeket, és a megalakulás folyamatáról beszélt. A Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekara Mohácson alakult meg, ami Kovács István szerint, a „hazai tambura zene bölcsőjének számító város”, hiszen a baranyai város nagy múltú, és sokszínű kultúrával rendelkező település, ahol öt nemzetiség él évszázadok óta és ahol már korábban is születtek kitűnő tamburazenekarok. Volt idő, mikor 17 tambura zenekar működött egy időben. A mostani formáció még újnak számít, hiszen még csak egy hónapja zenélnek így együtt. Tagjai, akik térségükben méltán elismert zenészek, bejárták a világot Ausztrálián, Amerikán át Szingapúrig és olyan kiválós és érdemes művészekkel dolgoztak együtt, mint a Kossuth-díjas Boros Lajos és idősebb Járóka Sándor – mondta Kovács István.

A 20 tagból álló zenekar, ahogy az nevéből is adódik, egyedinek számít, hiszen ez a magyar nemzet első tambura cigányzenekara, ami nem csak cigányzenét játszik, hanem a Magyarországon élő nemzetiségek zenéit, az egykor nagyra becsült magyar nótán át a világslágerek egyvelegein keresztül a virtuóz komolyzenei átiratokig mindent, amit művészeti vezetői elterveznek és magas szintű zenei tudással rendelkező tagjai előadnak. Improvizatív műsorszámaik, már-már a jazz virtuozitását idézik a hallgatóság számára. Teszik ezt olyan fegyelemmel és zene iránti alázattal, ami a jelenleg díjazás nélkül végzett munkájukat remélhetőleg hamarosan stabil működési alapokkal is honorálja. Az ORÖ partneri és együttműködési szándékát e téren is kinyilvánította Hegedüs István. Raduly József – aki e téren tán a leg autentikusabb – szerint ugyanolyan kuriózumnak számít a mohácsi tamburazenekar, mint a méltán híres 100 tagú cigányzenekar a maga nemében. Narrátori előadása, mintegy tárlatvezetőként kalauzolta hallgatóságát a zenekar sokszínű repertoárjának megismerésében.

A koncerten nagy sikert aratott, Versendi Kovács József érdemes művész több virtuóz előadása is, … BŐVEBBEN

Tovább »

Gyereknap a Fővárosi és Állat-és Növénykertben

Közel 50 hátrányos és halmozottam hátrányos roma és nem roma származású gyermeknek biztosított kirándulást Budapestre az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria (Múzeum).

A Múzeum Nemzetközi Gyereknap alkalmából korábban meghirdetett egy rajz –és fotópályázatot az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő iskolák tanulói számára. A pályázat nyerteseinek kihirdetése és megjutalmazása helyszínéül a Fővárosi Állat-és Növénykert adott otthont. A diákok természetesen napközben körbejárhatták az Állatkertet és megcsodálhatták az ott élő állatokat. A túrát követően délután a várva várt eredményhirdetésre is sor került. Az eseményen jelen volt Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, dr. Buri Edina megbízott hivatalvezető asszony, Bordás Péter a Múzeum vezetője, valamint az Állkert rendezvényszervezője, Sárfalvi Judit.

Bordás Péter köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a beérkezett pályaműveket, majd felkérte az ORÖ elnökét és megbízott hivatalvezetőjét a díjak átadására. Elnök úr köszöntőjében kiemelte a roma kultúra, és azon belül is a képzőművészet fontosságát, örömét fejezte ki és gratulált a beérkező pályaművek készítőinek és természetesen a nyerteseknek is. A díjkiosztó ünnepség zárásaként a Múzeum vezetője köszönete jeléül egy a sziráki Teleki József Általános Iskola és Szakiskola által beküldött alkotást átadta Sárfalvi Juditnak, a Fővárosi Növény és Állatkert demonstrátorának, aki köszöntőjében elmondta, hogy a fent említett kép az intézmény helyszínén lesz kiállítva.

Nyertesek névsora:

I.korcsoport

  1. hely: Gulyás Csenge – Tiszapüspöki Általános Iskola
  2. hely: Kobida Alex – Teleki József Általános Iskola és Szakiskola
  3. hely: Jónás Richárd – Teleki József Általános Iskola és Szakiskola

II.korcsoport

  1. hely: Puporka Tamás – Tiszapüspöki Általános Iskola
  2. hely: Lukács Dezső – Tiszapüspöki Általános Iskola
  3. hely: Pádár Mónika – Tiszapüspöki Általános Iskola

III.korcsoport

  1. hely: Rajta István – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
  2. hely: Kiss Judit – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
  3. hely: Acsai Zoltán – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium

Különdíj: Rácz Ilona – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium

Tovább »

Hivatalos látogatáson az MTVA vezérigazgatójánál

Előzetes egyeztetéseket követően 2015.április 29-én, szerdán hivatalos találkozóra került sor dr. Szabó László Zsolttal, az MTVA vezérigazgatójával. Hegedüs István az Országos Roma Önkormányzat elnökének megbízásából, a találkozón jelen volt Kovács Gyula, az Országos Roma Kulturális és Médiacentrum intézményvezetője, valamint Balázs Viktória az Önkormányzat munkatársa.
A találkozó célja egy újszerű együttműködés létrehozása az MTVA és az ORÖ között. Dr. Szabó László Zsolt vezérigazgató úr örömmel fogadta együttműködésünk felajánlását és ígéretet tett arra, hogy a jövőben az együttműködés formai kialakítására is sor kerül, melyet a két intézmény vezetői ünnepélyes keretek között írnak majd alá.

Tovább »

Idén ünnepelte 10. évfordulóját a Csányi Alapítvány

A Csányi Alapítvány idén április 25-én ünnepelte 10 éves évfordulóját. A rendezvényen jelen volt az Országos Roma Önkormányzat képviseletében az Országos Roma Kulturális és Médiacentrum intézmény is.
Az Alapítvány célja a hátrányos helyzetű tehetségek felkarolása és egy támogatott életút biztosítása, mely fontos tevékenység a hazai roma társadalom számára is. A rendezvényen jelen volt Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és egyéb közjogi és közéleti szereplők.Az Országos Roma Önkormányzat ezúton gratulál az Alapítvány eddigi munkájához és kíván további sok sikert.

Tovább »

Sikeresen lezárult a TÁMOP 5.3.1. B-1-11/1 Nő az esély projekt

A „Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása a szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben” – „Nő az esély” elnevezésű kiemelt projektet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) közösen valósította meg. A program szervesen illeszkedik a 2011. május 20-án, az Országos Roma Önkormányzat és a Kormány között létrejött keret-megállapodáshoz és „Az egyes társadalmi felzárkózást célzó rövid távú intézkedésekről szóló” kormányhatározathoz, illetve a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához (2011-2020).

A projektben 2012 júliusában indult projektbe 2700 fő roma asszonyt vontunk be, közülük 1100-an kerültek képzésbe és 1014 fő tett sikeres vizsgát, szerzett OKJ-s végzettséget szociális és gyermekvédelmi szakterületen. A programhoz kapcsolódott a TÁMOP 5.3.1. B-2-12/2es projekt, amelyben a foglalkoztatási támogatásra adhattak be pályázatot a munkáltatók. Ennek eredményeképpen a végzett asszonyok közel egy harmada jutott munkahelyhez az elsődleges munkaerő piacon, végzettségének megfelelő munkakörben.

A projektzáró rendezvényére 2015.április 21-22-én került sor.

Az első nap az ORÖ székházában a szakmai megvalósítók összegezték a 2,5 éves munkát. Ezen részt vettek az ORÖ-s és TKKI-s mentorok, koordinátorok, instruktorok. A szakmai nap első felében a részt vevők áttekintették a bevonástól a képzésbe kerülésen át a munkába állásig eltelt időt. Valamennyi hozzászóló kiemelte a mentorálas fontosságát, a képzésbe lévőkkel való folyamatos kapcsolattartás, melynek eredményét jelzi, hogy a képzésbe kerültek lemorzsolódása a 10% alatt van. Ugyan ilyen fontos része volt a mentorállásnak a képzés befejezését követő nyomon követés, hiszen a munkába állásig sokszor hónapok is elteltek. Fontos volt ez az időt is hatékonyan kihasználni, melyben az álláskereséssel kapcsolatos ismeretek elsajátítására nyílt lehetőség Így pl. önéletrajzírás, interjúra való felkészülés, melyet a gyakorlatban is kipróbáltak, hiszen a kezdeti időben a mentorok kisérték el egy-egy állásinterjúra a felvételizőt.

A szakmai nap második felében az ORÖ képviselők is részt vettek. Hegedüs István Elnök úr köszöntőjében kiemelte a projekt egyedülállóságát, hiszen ez volt az első, az egész országot lefedő pályázat, melyben az ORÖ főpályázóként vett részt. Elismerte a végzett asszonyok munkáját, melyhez gratulált.

Hangsúlyozta, hogy szükséges a folytatás, hiszen a képzés és a foglalkoztatás jelentheti a felzárkózási lehetőséget a roma embereknek.

Ficz Emma az EMMI képviseletében ugyan csak kiemelte a program úttörő jellegét és sikerét. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium továbbra is kiemelten kezeli a romák felzárkózását.

Ipacs László projektmenedzser a siker egyik feltételeként említette a megyei roma vezetők, képviselők munkáját, amely már 2011-ben elkezdődött, majd a megyei toborzó rendezvényeken csúcsosodott ki. Ugyancsak erre utalt Csóka János képviselő úr is, aki hozzászólásában a képviselők azon munkáját emelte ki, amellyel hozzájárultak a sikereses megvalósításhoz.

A második nap a MTA dísztermében folytatódott, ahol a jelenlévőket Czövek Éva a TKKI Főigazgató Asszonyköszöntő szavai után Langerné Victor Katalin az EMMI helyettes államtitkára gratulált a végzett asszonyoknak. Ezt követően szakmai előadásokra került sor. Ezen a rendezvényen adták át az 1000. végzett asszony bizonyítványát is, valamint a mentorpályázat győzteseit is köszöntötték.

Sajnálattal vettük tudomásul, hogy sem Farkas Flórián miniszterelnöki biztos úrnak, sem az Országos Roma Önkormányzat elnökének, Hegedüs István úrnak nem állt módjában a rendezvényen felszólalni.

Végezetül Ipacs László projektmenedzser és Kis Márta TKKI szakmai vezető összegezte az eredményeket: kiemelték, hogy csak együttműködve, egymást támogatva lehet sikeres a … BŐVEBBEN

Tovább »

Nemzetközi Roma Nap

2015. április 8-án az Országos Roma Könyvtár, Levél-és Dokumentumtár szervezésében ünnepi keretek között emlékeztek meg a Nemzetközi Roma Napról a Dohány utcai székházban.

A világ számos országában ünneplik meg e jeles napot, hogy felhívják a figyelmet a roma kulturális közösség értékeire. Hegedüs István, az ORÖ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy 1971-ben Londonban került megrendezésre az I. Roma Világkongresszus, mely jelentős mérföldkő volt a cigányság nemzetté válásának folyamatában, hiszen ekkor született döntés a cigány jelképek használatáról is, beleértve a zászlót, himnuszt és a nemzetközi cigányság jelmondatát is: Opre Roma! – melynek jelentése Fel Romák!

Elmondta, hogy az Országos Roma Önkormányzat fontosnak tarja, hogy ez a jelentőségteljes nap méltóképpen legyen megünnepelve, hiszen a nemzetközi cigányság, így a magyarországi romák nemzeti ünnepe is árpilis 8, melyet az ENSZ a Roma Kultúra világnapjává nyilvánított.
Hegedüs István kiemelte, hogy az Unió és a Magyarország Kormánya által egyaránt támogatott Európai Roma Stratégia hosszú távú célja az integráció megvalósítása, melynek kulcsa a roma kultúra megőrzése, hiszen történelmi lehetősége és egyben felelőssége is van a magyarországi romáknak a felemelkedés útjára lépni.
A rendezvényen jelen volt Dr. Rétvári Bence, parlamenti államtitkár is, aki hangsúlyozta, hogy minden közösség számára fontosak ezek az ünnepnapok, hiszen megkülönböztetik a hétköznapoktól. Beszédében elmondta, hogy nem csak ezen alkalmak során ismerhetik meg a roma közösségek kulturális hagyományait, hiszen a Nemzeti Alaptantervnek köszönhetően az általános iskola tanulói már a hétköznapokban is ismereteket szerezhetnek a roma kultúra értékeiről, mely hosszú távú garanciája az együttélésnek.

Farkas Flórián miniszterelnöki biztos is részt vett az ünnepségen, aki beszédében kiemelte, hogy a magyarországi cigányság egyetlen útja a felzárkózás, melynek részét képezi a roma kultúra is, melyet elmondása szerint tovább kell ápolni és építeni.
Meghívott vendégeink között szerepelt dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes asszony, Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló Sztojka Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, az önkormányzat képviselői, valamint a hazai cigányság Kossuth- díjjal kitüntetett művészei.

Hegedüs István, az ORÖ elnöke a rendezvény alkalmából egy-egy plakettel ajándékozta meg a meghívott vendégeket, mellyel köszönetét és elismerését fejezte ki a roma közösségek kulturális értékeiért tett áldozatos munkájukért.

Tovább »