Korábbi hírek

A roma közösség Európa legnagyobb transznacionális kisebbsége.  Gyakran esnek áldozatul faji és társadalmi diszkriminációnak, és nem rendelkeznek egyenlő hozzáféréssel az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatási lehetőségekhez és a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz.

A lakhatási nehézségek különösen a mélyszegénységben élő roma nők és gyermekek számára jelentik a legnagyobb terhet. Mindezen körülmények döntően befolyásolhatják a kirekesztés lehetőségének ördögi körét, így hatással lehetnek az emberek motiváltságára, mely által meghatározhatják azt, hogy milyen túlélési stratégiákat válasszanak.

Hajdúhadházán 12 család kilakoltatásának megakadályozása érdekében Dancs Mihály az Országos Roma Önkormányzat elnökhelyettese, valamint Menyhért Attila az Országos Roma Önkormányzat újonnan megválasztott képviselője közös tárgyalást kezdeményezett a Hajdúhadház Városi Önkormányzat jegyzőjével, valamint a Helyi Nemzetiségi Roma Önkormányzat elnökével.

A megállapodás során az Önkormányzat jegyzője biztosította a képviselő urakat arról, hogy az Európai Unió „Leromlott városi területek rehabilitációja Hajdúhadházon” című projekt megvalósítása során a rászoruló családok egyike sem kerülhet utcára.

Átvette ORÖ-s mandátumát Menyhért Attila

Menyhért Attilát delegálta a Firosz az Országos Roma Önkormányzat 47 fős testületébe a Kovács Csaba képviselő halála miatt megüresedett helyre. A Hajdú-Bihar megyei politikus korábban két cikluson keresztül, 2003 és 2011 között főosztály-vezetőként dolgozott az országos képviselet budapesti hivatalában. Menyhért Attila szerdán vette át mandátumát és megbízólevelét Agócs János elnöktől.

Menyhért Attila, aki Pocsaj település nemzetiségi önkormányzatának vezetője is, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szerzett diplomát, jelenleg a Debreceni Egyetem Romológia szakos hallgatója. Legfőbb feladatának – tanárként és politikusként – azt tekinti, hogy a cigány gyerekek népismeretei oktatását hiteles, roma származású tanárok végezhessék, erősítve roma identitásukat. Képviselőként az alapszintű oktatás és a felnőttképzés minőségi változtatását, kiterjesztését szeretné elérni, és az ORÖ-n belül egy olyan szakmai bizottságot létrehozni, amely folyamatosan értékeli és fejleszti a Nemzeti Alaptantervben a cigány népismereti tantárgy oktatását, és alkalmazását.

Az ORÖ új képviselője a kultúraápolásban és programmegvalósításban is maradandót alkotott: három alkalommal szervezte meg a roma szépségkirálynő választást, sok száz gyermek részére szervezett balatoni táborozást több éven keresztül, és számos szakmai konferencia szervezője is volt.
Menyhért Attila azt mondta: megtisztelőnek tartja, hogy immáron országos képviselőként és nem hivatali alkalmazottként foglalkozhat a roma származású emberek mindennapjait érintő, és az általa felvállalt ügyekkel. Hozzátette, elengedhetetlennek tartja a cigány emberekkel és a különböző szervezetekkel való jó kapcsolat kialakítását és folyamatos együttműködést.

A Firosz a 2019-es országos nemzetiségi választásokon az Országos Roma Önkormányzat 47 képviselői helye közül 18 mandátumot szerzett, és a Nógrád megyei képviselő, Kovács Csaba 2021 februárjában, koronavírus-fertőzés következtében bekövetkezett halála miatt megüresedett helyre a civil szervezetet delegálhatott képviselőt. Menyhért Attila az országos lista 19. helyén szerepelt, így Ő volt a soron következő képviselő.

Az ORÖ új képviselője szerdán vette át mandátumát a képviselet budapesti Dohány utcai hivatalában, Agócs János elnöktől.

Forrás: Romnet

A koronavírus világjárvány harmadik hullámának következtében soha nem látott méreteket ölt a fertőzött, illetve megbetegedett emberek száma. Épp ezért napjainkban egyre nagyobb figyelem irányul egészségünk megőrzésére érdekében.

Az Országos Roma Önkormányzat a Covid-19 elleni védőoltásra történő regisztrációt elősegítő kampány érdekében – roma nemzetiségi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel közösen összefogva – elsősorban logisztikai, személyi és technikai feltételeket biztosít az ország 300 leghátrányosabb településén élő, javarészt roma származású embereknek.

A kezdeményezés célja, hogy azokra a hátrányos helyzetű településekre is eljusson az oltás, valamint a regisztráció fontosságának felhívása, ahol internettel és a regisztrációhoz szükséges egyéb technikai feltételekkel nem rendelkezik a lakosság jó része.

Kezdetben Borsod, Baranya, Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok, Nógrád, Pest, Somogy, Zala, Tolna és Szabolcs megye településein kívánunk segítséget nyújtani.

A regisztrációt igénybe venni kívánó személyek számára, a prevenciós programban résztvevő segítőink részletes tájékoztatást nyújtanak a vakcinákkal kapcsolatos egyéb tudnivalókról, és a településeken történő személyes részvételükkel szélesebb körben szeretnék felhívni a figyelmet a fertőzés megelőzését segítő szabályokra is.

Prof. Dr. Gulyás László

Szegedi Tudományegyetem

egyetemi docens részére

Tisztelt Prof. Dr. Gulyás László Úr!

Az elmúlt hetekben a média az Ön egyik előadásán elhangzott rasszista, szexista és homofób tartalmú megjegyzéseitől volt hangos.

Ahogyan az minden bizonnyal Ön előtt is ismeretes, minden szélsőséges, rasszista megnyilvánulás bomlasztja a közösségeket és lassítja a társadalmi integrációs folyamatokat. Egy olyan tájékozott és nagy tudású ember, mint Ön, sokkal mélyrehatóbban ismeri a társadalom működését, a kisebbségben élő csoportok társdalomban betöltött szerepét, mint egy laikus állampolgár. Éppen ezért azzal is tisztában kellene lennie, hogy Önre nagyobb felelősség hárul a megnyilvánulási során, nem csak oktatóként, hanem magánemberként is, s az, hogy ezen kijelentéseket szélesebb körben, oktatói minőségében tette, még kevésbé érthető és semmiféleképp sem elfogadható. Azt is elkeserítőnek tartanám, ha a kijelentései egy kocsmabeszélgetés alkalmával hangzottak volna el, de az, hogy Ön szégyenérzet nélkül, saját dicsfényétől megrészegülve széleskörű hallgatóság előtt egy jó nevű egyetem előadásán volt „bátor” így nyilatkozni, az azt gondolom Önt minősíti.

Ilyen gondolatisággal rendelkező oktató munkája a diákok jövőképét, gondolkodását rossz irányba tereli, oktatói tekintélyénél fogva sokak gondolkodását képes alakítani, befolyásolni, így hosszútávon nagyon káros társadalmi hatásokat okoz.

Sok roma ember munkáját, sőt létjogosultságát vette semmibe e végtelenül általánosító, mindenféle átgondoltságot nélkülöző megnyilvánulásával.  Mit gondoljon a roma társadalom az elfogadásról, a többségi társadalom róluk alkotott képéről, ha az egyik legrangosabb társadalmi kitüntetéssel rendelkező ember ilyen alacsony színvonalon és minőségben nyilatkozik a kisebbségekről?

Fontos, hogy beszéljünk erről az incidensről, mert ez „csak” egy a sok közül, ami éppen nyilvánosságot kapott, azonban a hétköznapokban számos ilyen, s ehhez hasonló sérelem éri a kisebbségben élő állampolgárokat. Nincs indok, sem kifogás ezekben az esetekben, éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kifejezésre juttassuk nemtetszésünket, éreztessük annak a súlyát, hogy mennyire káros és romboló a rasszizmus. Érintettként nap, mint nap tapasztalom azt a szinte kézzel fogható cigány-ellenes hangulatot, amit sokszor hatalmi erők gerjesztenek önös érdekből. A rasszizmus nem velünk születik, a rasszizmust „tanuljuk”. Ha teret adunk az Önhöz hasonló, rasszista emberek által skandált sztereotip véleményeknek és nem rendelkezünk kellő ismeretekkel ahhoz, hogy meg tudjuk cáfolni a degradáló minősítéseket, egy idő után a legtöbb emberben feltámad a falka szellem és beáll a szélsőségesek csoportjába. Ön történészként esetleg megtudja mondani, hogy, hány év telt el a cigány igazolvány kiállítása óta? Hány év telt el a vándorcigányok üldözése óta? Hány év telt el a Roma Holokauszt óta?  A XXI. században sem tapasztalok javulóbb tendenciát, mintha megítélésünk az 1800-as évek óta nem változott volna. Pedig ott voltunk a lebombázott híd újraépítésénél, ott ültünk a „fekete vonaton” és a katonaságnál eltöltött éveink alatt bármikor védtük volna az ellenséggel szemben ezt az országot, az országunkat. A legtöbbünk bizonyítani, tenni, kitűnni, de leginkább „beilleszkedni” akarna, azonban az egyre inkább erősödő hate-crime esetek a legbüszkébb roma emberek lelkébe is belemarnak.

Őszintén bízok abban, hogy az intézményesített jogvédelemben hamarosan bekövetkezik az a fajta szankcionálás, amely elrettentheti Önt is a bullying, mobbing és hate-crime gyakorlásától.

Budapest, 2021. április 13.

Minden évben április 8-án ünnepeljük a Nemzetközi Roma Napot, amely az egyetemes roma kultúra és identitás megerősítésének legjelentősebb állomására, az 1971-es I. Roma Világkongresszus kiemelt szerepére hívja fel a figyelmünket. Idén, a koronavírus világjárvány miatt csak online térben van lehetőségünk megünnepelni méltóképpen ezt a napot.
A Nemzetközi Roma Nap világszerte kulturális és társadalmi jelentőséggel bír, hiszen a cigányság által őrzött generációkon és társadalmi csoportokon átívelő, értékteremtő szerepén túl, a roma emberek mindennapi életben betöltött szerepére is próbálja felhívni a figyelmet.
Ez a nap lehetőséget teremt, különböző rendezvények, fesztiválok megrendezésére, melynek programjai által bepillantást engednek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeznek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket.
Európától Amerikáig a világ számos pontján megemlékeznek ma április 8-ról, amikor kilenc ország 23 képviselője Londonban elfogadta a közös jelképet ábrázoló roma zászlót, a „Gyelem, Gyelem” című cigány himnuszt, valamint az „Opre Roma!” jelmondatot, amelynek jelentése: „Fel, cigányok!”

Az 1848-1849-es szabadságharc nemzetiségre való tekintet nélkül kovácsolta egybe a Magyarország területén élő népcsoportokat. Gondoljunk csak az aradi vértanúkra, aki között voltak szerbek, vagy akár lengyelek is. A harcból jócskán kivették a részüket a romák is, akik tudták, hogy az akkori szabadságharc mindannyiuk nemzeti ügyévé vált.

Noha pontosan nem tudni, hogy mennyi roma vett részt a küzdelmekben, szerepvállalásuk remekül leképezte a korabeli magyar társadalomban elfoglalt helyüket: a legtöbben muzsikusként, fegyverkovácsként és honvédként álltak ki a hazáért.

Volt, akit Kossuth Lajos hadnagyi rangra emelt, volt olyan, aki zenésztársaival az ellenség fogságába esve az akasztófától menekült meg, mivel muzsikájával sikerült meglágyítania az ellenség szívét. A szabadságharc évfordulóján róluk emlékezünk meg, de nem megyünk el szó nélkül a származása miatt romantikus homályba burkolózó ágyúöntő-mester, Gábor Áron mellett sem. Több kutató is úgy véli, hogy nagyjából háromezer főre tehető azon cigányok száma, akik a körülbelül 150 ezres magyar haderő részét képezték az 1848-49-ben, ám pontos források nincsenek erre vonatkozóan. Kolompár Mihály, Balázs János, Sójé Imre, azok közé a roma emberek közé tartoztak, akik fegyvert fogva harcoltak a függetlenségért.

Akiknek a nevét leginkább megőrizte az utókor, az a fémmegmunkáláshoz értő szakemberek, valamint a verbuváló, tábori jókedvért felelős muzsikusok voltak. A honvéd zászlóaljak soraiban az első pillanatoktól fogva jelen voltak azok cigányok, akikre elsősorban speciális mesterségbeli tudásuk miatt volt szükség. A hadtestek ellátásában folyamatosan szükség volt fegyverkovácsokra, szegkovácsokra, ágyúöntőkre, lópatkolókra. A fémmegmunkálásban ősidők óta jártas cigányok folyamatosan a seregek mellett telepedtek le, és gondoskodtak a katonák felszereléséről, javították a fegyvereiket. Bár a korabeli feljegyzések, emlékiratok nem írnak róla, sokak szerint Gábor Áron, a híres ágyúöntő is cigány származású volt. Ha Gábor Áron maga nem is biztos, hogy roma volt, több forrás szól arról, hogy számtalan ügyes kezű roma kézműves dolgozott a különböző ágyúöntő-, kovács-, és fegyverjavító műhelyekben.

A szabadságharc idején a zenész cigányokat főként, mint verbuváló vagy katona muzsikusként sorozták be a bandériumokba. A csatában buzdító indulókkal lelkesítették a bakákat, pihenőidőben, pedig szórakoztatásukról gondoskodtak. És ha kellett, természetesen hegedű helyett puskát fogtak a kezükbe, hogy együtt adják életüket a szabadságért. Az egykori híres zenész, Sárközi Ferenc például a forradalom kitörésekor elsőként jelentkezett, és később Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. A lengyel származású Dembinszky Henrik altábornagy keze alatt, pedig az a Kalózdi Jancsi nevű prímás szolgált, aki először zenésítette meg Petőfi Sándor Nemzeti dalát. A nagyhírű és rendkívüli tudású felvidéki prímás Pityó József, önként állt be a forradalom kitörésekor Görgey hadtestébe ” – utóbbi „nyírettyűjét”, azaz hegedűjét „varázshangúnak” tartották, amely félelmetes bátorsággal ruházta fel a katonákat. Minden honvéd zászlóaljnak megvolt a maga cigányzenekara, amelyik csata idején a sereget lelkesítette, pihenőidőben a katonákat szórakoztatta, és ha a szükség úgy kívánta, fegyvert fogott.

Március 15-én emlékezünk azokról a roma hősökről, akik tehetségükkel és alázattal szolgálták a magyar hazát, adták érte az életüket, és az általuk szerzett dalokkal és nótákkal enyhíteni tudták a csatában résztvevő honvédek megpróbáltatásait.