„A dolgozni tudó cigányok jobb helyzetbe kerültek 2010 óta”, „a cigányok szíve most leginkább a Fideszé”, ám a cigányokra riasztólag ható kijelentésekkel „biztosan szavazatokat veszíthet a kormány” – mondja Agócs János. Romák és nem romák viszonyairól, rasszizmusról, Gyöngyöspatáról, iskolaőrökről és a kisebbségi vezetők hitelességéről is kérdeztük az Országos Roma Önkormányzat új vezetőjét.
Honnan ívelt a pályája az Országos Roma Önkormányzat éléig?
Bácsalmáson születtem 1970-ben, egy mélykúti cigánytelepre. Mi voltunk az utolsó család, aki elköltözött onnan. Szüleim tisztességgel dolgoztak a termelőszövetkezetben. Mélykúton
én voltam a második roma származású gyerek, aki elvégezte az általános iskolát.
Akadályozta az „integrálódásában” valami előítélet?
Nem, sőt. „Végre egy cigány gyerek, aki tanul!”, mondogatták a tanárok a jánoshalmai mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben is, ahol bentlakásosan tanultam. Lelkendeztek, szinte dédelgettek. ’87-ben végeztem növénytermesztő-gépész szakon, ott is én voltam az első végzett roma gyerek. Két héttel utána már a téeszben dolgoztam traktorosként. Fél hektár háztáji földet is adtak, pritaminpaprikát termesztettem rajta. Sajnos ennek véget vetett a földkárpótlás, a földet visszavették, de utána agrár idénymunkások voltunk a feleségemmel, míg aztán építési vállalkozó nem lettem.
Fél éve vezeti az Országos Roma Önkormányzatot, de nem nagyon olvashattuk megnyilatkozásait.
Többször megkerestek innen-onnan, de nem akartam elsietni a nyilatkozatadást. Úgy éreztem, az ORÖ-nek nyugalomra van szüksége.
Most miért állt kötélnek mégis?
Erről a portálról valahogy az a benyomásom alakult ki, hogy higgadt, nem uszít egyik irányba sem. Az igazságot mondja.
Köszönjük. Most ön segíthet, hogy kiderítsük az igazságot. A május 22-i Deák Ferenc utcai kettős gyilkosság után miért nem tettek valami olyan gesztust, mint például Cserdi roma polgármestere, Bogdán László?
Milyen gesztusára gondol pontosan?
Lényegében azt javasolta a cserdi polgármester a jobbikos Nemzeti1tv-ben, hogy a híres roma személyiségek álljanak össze, és kérjenek bocsánatot. Nem mintha volna kollektív bűn, mondta Bogdán László, de ezt a gesztust szerinte meg kellene tenni, mert az ilyen esetekre nincs mentség, el kell határolódni azoktól, akik a cigány közösségben vállalhatatlanul viselkednek.
Mélyen elítéltem, én is, mi is, ami akkor ott történt, és
azt mondom, a bűnösök nyerjék el büntetésüket.
Előzetes gesztust viszont azért nem akartunk tenni, mert nem voltunk és ma sem vagyunk biztosak abban, hogy kifejezetten a roma közösségből valók az elkövetők.
Cserdi polgármesterének nem volt kétsége efelől.
Szíve joga, hogy így gondolja. Mi mégsem láttuk bizonyítottnak, éppen a sajtóbeszámolók miatt. Fölmerült különben, hogy az áldozatok iránti együttérzés kifejezésére menjünk el mi is a szurkolók szervezte kegyeleti megemlékezésre május 28-án, és gyújtsunk mi is gyertyát. De éppen azért nem mentünk oda, mert azzal úgy tűnhetett volna, hogy azt ismerjük el, hogy a gyilkosok közülünk valók.
Értem, viszont miért volt akkoriban olyan sürgős az ORÖ-nek, hogy a Mi Hazánk ellen hosszú nyilatkozatot adjon ki az ügyben? Utóbb még arra is fölszólították a bíróságot, hogy tiltsa be a radikális szervezetet.
Nem mi szálltunk rá a Mi Hazánkra,
sőt, mi érezhettük megtámadva magunkat
azáltal, hogy célzatosan itt akartak az Országos Roma Önkormányzat előtt tüntetni, hogy aztán innen vonuljanak a szurkolók megemlékezésére. Nagyon felháborította a roma társadalmat, hogy a cigányság jelképes háza előtt akar a szélsőséges szervezet tüntetni. Az egyszerű romák