Magyarországi Romák Országos Önkormányzata Új Roma Politika
Harminckét napirendi pontot tárgyalt meg, új képviselőt iktatott be, új hivatalvezetőt választott, alapítvány létrehozásáról döntött, több országos szakmai testületbe delegált képviselőket, és a jogvédelmi hálózat országos kiterjesztéséről is egyeztetett hétfői ülésén a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának Közgyűlése. A többórás tanácskozáson politikai viták és nézetkülönbségek is felszínre kerültek, de a legfontosabb ügyekben a politikailag szemben álló frakciók képviselői is konstruktív együttműködést mutattak, és több előterjesztést közösen támogattak.
A nyár utolsó napján tartott közgyűlés a nemrég elkészült „Gelem, gelem” című nemzetközi roma himnusz ünnepi feldolgozásának meghallgatásával kezdődött. Ez volt az első alkalom, hogy a képviselők hallhatták a neves előadókkal készült változatot, amelyet a napokban az ország jelenleg működő, 1115 nemzetiségi önkormányzatához eljuttatnak, arra kérve őket, valamint a civileket, és ünnepi műsorszervezőket, megemlékezéseiken, rendezvényeiken az országos önkormányzat által készített feldolgozást használják.
A budapesti Dohány utcai székházban tartott ülés kezdetén 38 képviselő volt jelen, majd ünnepélyesen letette esküjét Sztojka Lajos, aki a szószólóvá választott Aba-Horváth István országgyűlési roma nemzetiségi szószólóvá válásával megüresedett mandátumát kapta meg a CiKöSz listájának 49. helyéről. Az esztergomi roma politikus az esküokmány aláírását követően azonnal bekapcsolódott a testület munkájába, több napirendi ponthoz is kérdést és hozzászólást fogalmazott meg.
Dancs Mihály, az MROÖ elnöke az új képviselőt köszöntve arról beszélt: az eskühöz méltó képviselői munkához mindenekelőtt felelősség, alázat és együttműködés szükséges. Mint fogalmazott, a képviselőknek „le kell vetkőzniük a gőgöt”, mert az országos önkormányzatban valamennyi megválasztott képviselőnek nemcsak egyenlő joga, hanem egyenlő felelőssége is van, a vezetés pedig mindenkinek meg kívánja adni a lehetőséget arra, hogy véleményét elmondja és javaslataival hozzájáruljon a közös munkához. Az elnök szerint a választók nem politikai sárdobálásra, személyes konfliktusokra és meddő közéleti csatározásokra adtak mandátumot, hanem arra, hogy a képviselők esküjükhöz híven a magyarországi romák érdekeiért dolgozzanak. Ehhez időnként alkalmazkodni kell a változó körülményekhez, felül kell vizsgálni korábbi döntéseket, és tudomásul kell venni azt is, hogy egy közösség érdeke adott esetben fontosabb lehet egy frakció vagy egy politikai oldal pillanatnyi érdekénél. A Dancs Mihály vezette közgyűlési többség stabil, a kétharmadot is meghaladó támogatással rendelkezik, az elnök ugyanakkor többször hangsúlyozta: ezt nem a másként gondolkodók elhallgattatására, hanem a kiszámítható és működőképes döntéshozatal biztosítására kívánja használni.
A hétfői ülésen több kérdésben alakult ki vita a CiKöSz képviselőivel és Tatai Ferenc frakcióvezetővel, de számos szakmai és intézményi ügyben a kisebbségben lévő képviselők is támogatták a vezetés javaslatait. Dancs Mihály szerint pontosan ez mutatja, hogy politikai különbségek mellett is lehet és kell közösen dolgozni, ha egy döntés a közösség javát szolgálja. Ennek egyik példája volt Gondi Etelka hivatalvezetői kinevezése. A minden törvényi követelménynek megfelelően kiírt pályázatra három jelentkező érkezett, és az öttagú szakmai testület Gondi Etelkát javasolta, a közgyűlés pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta kinevezését. A korábbi hivatalvezető-helyettes megköszönte a bizalmat, és jelezte: a Hivatal törvényes működésének biztosítása mellett továbbra is magas szakmai színvonalon fogja folytatni a munkát. A CiKöSz 11 képviselője és az Ébredés frakció hat tagja is támogatásukról biztosították és eredményes munkát kívántak számára.
Új alapítvány szakmai programok és pályázati források bevonására
A közgyűlés egyik legjelentősebb, és egyben legtöbb vitát kiváltó döntése az „Esély és Jog” (Roma Felzárkózási) Alapítvány létrehozása volt. Az új szervezet feladata olyan professzionális szakmai háttér kialakítása lesz, amely képes országos programokat megtervezni és végrehajtani, hazai és európai uniós pályázati forrásokat bevonni, a pályázatokat szakszerűen lebonyolítani és azokkal elszámolni. Az alapítvány hárommillió forintos induló vagyonnal kezdi meg működését, amelyet az önkormányzat a zámolyi ingatlanok értékesítéséből származó bevételből biztosít. A kuratórium elnökévé Rupa Ilonát választották. A kuratórium további tagjai Dancsné Iváncsik Erika, Lakatos Béla korábbi ácsi polgármester és iskolaigazgató, Wágner Tamás, egy Miskolcon élő, ismert diplomás aktivista valamint Pongó Ignác Tolna megyei korábbi országos képviselő lettek. A felügyelőbizottságban Barkóczi Géza képviselő mellett Nagy Zsolt volt hivatalvezető és Kecskés Evelin pedagógus kapott helyet. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok munkájukat térítésmentesen végzik, tiszteletdíjat és útiköltség-térítést sem kapnak.
Tatai Ferenc, a CiKöSz frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy az alapítvány létrehozásának részleteibe frakciójukat nem vonták be kellő mértékben, ezért annak létrehozását és a személyi javaslatokat sem támogatták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kifogásuk nem a megválasztott személyek ellen irányul.
Dancs Mihály szerint az új alapítvány létrehozása azért szükséges, mert a 21. századi roma érdekképviselet nem merülhet ki pusztán rendezvények szervezésében és politikai nyilatkozatokban. Az országos önkormányzatnak olyan szakmai kapacitással is rendelkeznie kell, amely képes komoly szakmai programokat létrehozni, pénzügyi forrásokat megszerezni és valódi, mérhető eredményeket felmutatni a roma közösségek számára. Dancs Mihály külön örömének adott hangot amiatt, hogy a kuratórium elnökévé Rupa Ilonát választotta a közgyűlés, mert egy képzett, diplomás roma nő kerül az alapítvány élére. Az elnök hangsúlyozta: a polgárjogi értékrend mellett elkötelezett országos cigány önkormányzat jelenlegi vezetése tudatosan nagyobb teret kíván biztosítani a roma nőknek a közéletben, a szakmai munkában és a döntéshozatalban. Dancs Mihály szerint tarthatatlan, hogy miközben a roma közösségek mindennapi terheinek jelentős részét a nők viselik, a politikai és intézményi döntéshozatalban még mindig aránytalanul kevés roma nő jut vezető szerephez. Az országos önkormányzat ezen változtatni kíván, és példát szeretne mutatni a helyi roma nemzetiségi önkormányzatoknak, valamint azt is szeretné elérni, hogy az országos közpolitikai és kormányzati döntéshozatalban több felkészült roma nő kapjon valódi lehetőséget és felelősséget – húzta alá.
Két hónap alatt bizonyított a jogsegélyszolgálat
Dancs Mihály elnöki beszámolójának egyik hangsúlyos része volt az országos önkormányzat július 1-jén elindított Jogsegély- és Információs Szolgálatának működése. A Budapesten, Miskolcon és Pécsett működő irodák az elmúlt két hónapban számos megkeresést kaptak, és az elnök tájékoztatása szerint rendkívül sok pozitív visszajelzés érkezett a szolgáltatásról. Dancs Mihály szerint ez az egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy az országos önkormányzatnak nemcsak beszélnie kell az emberek problémáiról, hanem konkrét segítséget is kell nyújtania azok megoldásához. A jogvédő hálózat feladata elsősorban a nemzetiségi jogokkal, diszkriminációval, gyűlölet-bűncselekményekkel, valamint a roma nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő ügyek kezelése.
Az elnök arra kérte a képviselőket és a helyi roma önkormányzatokat, hogy minden olyan esetben, amikor hátrányos megkülönböztetésről vagy nemzetiségi jogsérelemről szereznek tudomást, bátran irányítsák az érintetteket a szolgálathoz. Egyúttal azt is kérte, hogy segítsenek a szakmai hálózat bővítésében: amennyiben környezetükben roma származású jogászt vagy megfelelő jogi szakembert ismernek, jelezzék az önkormányzatnak, mert az MROÖ további szakembereket kíván bevonni a rendszerbe. Dancs Mihály célja, hogy a jelenleg három városban működő hálózat fokozatosan az ország valamennyi megyéjére kiterjedjen, így földrajzi helyzettől függetlenül minden roma közösség számára elérhetővé váljon a professzionális jogvédelmi segítség.
Az elnök az elmúlt időszak egyik legfontosabb ügyeként említette a Kassáról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnára költöztetett roma családok ügyét is. Mint mondta, az országos képviselet nem kívülállóként szemlélte az eseményeket, hanem kapcsolatba lépett a szlovákiai szereplőkkel, tárgyalásokat kezdeményezett és fellépett annak érdekében, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon tovább. Dancs Mihály szerint az ügy jól példázza, miért van szükség olyan országos érdekképviseletre, amely szükség esetén nemcsak közleményt ad ki, hanem cselekszik és személyesen is vállalja a konfliktusok kezelését.
A jogsegély iroda működését és bővítését a Cikösz képviselői is üdvözlendőnek tartották, és Tatai Ferenc frakcióvezető is szükségesnek tartotta a jogsértettek megfelelő szakmai és jogi segítségnyújtását.
Erősödhet a szakmai együttműködés a kormányzattal
Az országos önkormányzat elnöke beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszakban több kormányzati vezető és államtitkár látogatott el a Dohány utcai székházba. A tárgyalásokon többek között szociálpolitikai, oktatási, foglalkoztatási, rendészeti és társadalompolitikai kérdések kerültek napirendre. Dancs Mihály szerint az országos önkormányzatnak a mindenkori kormánnyal együtt kell működnie minden olyan kérdésben, amely a magyarországi romák élethelyzetének javítását szolgálja, ugyanakkor ez a partnerség nem jelenthet alárendeltséget vagy kritikátlan támogatást. Az országos önkormányzat egy önálló, választott, legitim érdekképviselet, ezért a romákat érintő programok kialakításában nem végrehajtóként, hanem egyenrangú szakmai partnerként kíván részt venni. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a megkezdett tárgyalásokból a következő hónapokban rendszeres, intézményes szakmai együttműködés alakulhat ki a kormányzat és az országos önkormányzat között.
Személyi döntések és országos delegálások
A közgyűlés több más fontos személyi és szakmai kérdésben is határozott. A kormányzattal való új partneri viszony kialakítása érdekében több országos szakmai testületbe is új delegáltakat választottak. Az Országos Roma Sportközpont vezetésével december végéig megbízott intézményvezetőként Iváncsik Erikát bízták meg. Az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségébe Rézműves Jánost delegálta a testület. Az Országos Nemzetiségi Tanácsban Menyhért Attila képviseli az önkormányzatot, helyettesítésére Zsigmond Károlyt, az Oktatási Bizottság elnökét jelölték ki. A vidékfejlesztési és agrárszakmai testületekbe Sztojka Istvánt, Lukács Józsefet, Sztojka Lajost és Szegedi Józsefet delegálták. A Honvédelmi Minisztériummal és a kapcsolódó katonai szakmai szervezetekkel folytatandó egyeztetésekre Fercsák László képviselőt és Sempergel Kálmánt választották meg. A karitatív szervezetekkel való kapcsolattartásra és adománygyűjtési feladatokra Farkas Sándor és Bogdán Ferenc kapott megbízást.
A testület emellett elfogadta az önkormányzat és intézményei második negyedéves beszámolóit, döntött a fenntartásában működő iskolák tanévkezdéséhez szükséges ügyekről, valamint támogatta azt a szándéknyilatkozatot is, amely alapján a Gyömrő Város Önkormányzatának tulajdonában lévő, száz férőhelyes Balatonalmádi-Káptalanfürdő tábort egy évre kedvezményes feltételekkel használhatja az országos önkormányzat.
A közgyűlésen jelen volt Aba-Horváth István országgyűlési roma nemzetiségi szószóló is, aki korábban az országos önkormányzat elnöki tisztségét töltötte be. Aba-Horváth István fontosnak tartja, hogy parlamenti szószólóként közvetlenül is figyelemmel kísérje az országos önkormányzat döntéseit, meghallgassa a képviselők véleményét és javaslatait, valamint rendszeresen találkozzon azokkal a roma nemzetiségi önkormányzati vezetőkkel, akik az ország különböző térségeiből hozzák magukkal saját közösségeik tapasztalatait és problémáit. A szószóló szerint az Országgyűlésben és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában végzett hatékony érdekképviselethez elengedhetetlen, hogy első kézből ismerje az országos és helyi roma önkormányzatok álláspontját. Az MROÖ vezetése és a parlamenti szószóló között ezért a következő időszakban is szoros szakmai együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a roma közösségek hangja a lehető legerősebben jelenjen meg az országos döntéshozatalban.
Dancs Mihály a többórás tanácskozást értékelve úgy fogalmazott: számára a közgyűlés legfontosabb üzenete az, hogy a politikai viták ellenére a testület képes döntéseket hozni és működni. Az elnök szerint a magyarországi roma közéletnek éppen erre van szüksége: kevesebb személyeskedésre, kevesebb politikai lövészárokra és több szakmai munkára. Lehet vitatkozni az eszközökről, lehet másként gondolkodni egy-egy döntésről, de a végső mérce mindig az kell legyen, hogy az adott döntés használ-e a roma közösségeknek.
A közgyűlés a tanácskozás végén meghallgatta a „Zöld az erdő” című dal új feldolgozását is, jelképesen is lezárva egy olyan ülést, amelyen a kulturális identitás mellett a jogvédelem, az intézményépítés, a szakmai érdekképviselet és a közösségi felelősség egyaránt hangsúlyos szerepet kapott.
