2020 augusztus 8, szombat
Kezdőoldal / Intézmények / Hivatal / „Nincs miért lázadni, a kormánynak nagyon is számítanak a roma életek” – az ORÖ elnöke a Mandinernek

„Nincs miért lázadni, a kormánynak nagyon is számítanak a roma életek” – az ORÖ elnöke a Mandinernek

Írta: Joó István
„A dolgozni tudó cigányok jobb helyzetbe kerültek 2010 óta”, „a cigányok szíve most leginkább a Fideszé”, ám a cigányokra riasztólag ható kijelentésekkel „biztosan szavazatokat veszíthet a kormány” – mondja Agócs János. Romák és nem romák viszonyairól, rasszizmusról, Gyöngyöspatáról, iskolaőrökről és a kisebbségi vezetők hitelességéről is kérdeztük az Országos Roma Önkormányzat új vezetőjét.

Honnan ívelt a pályája az Országos Roma Önkormányzat éléig?

Bácsalmáson születtem 1970-ben, egy mélykúti cigánytelepre. Mi voltunk az utolsó család, aki elköltözött onnan. Szüleim tisztességgel dolgoztak a termelőszövetkezetben. Mélykúton

én voltam a második roma származású gyerek, aki elvégezte az általános iskolát.

Akadályozta az „integrálódásában” valami előítélet?

Nem, sőt. „Végre egy cigány gyerek, aki tanul!”, mondogatták a tanárok a jánoshalmai mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben is, ahol bentlakásosan tanultam. Lelkendeztek, szinte dédelgettek. ’87-ben végeztem növénytermesztő-gépész szakon, ott is én voltam az első végzett roma gyerek. Két héttel utána már a téeszben dolgoztam traktorosként. Fél hektár háztáji földet is adtak, pritaminpaprikát termesztettem rajta. Sajnos ennek véget vetett a földkárpótlás, a földet visszavették, de utána agrár idénymunkások voltunk a feleségemmel, míg aztán építési vállalkozó nem lettem.

Fél éve vezeti az Országos Roma Önkormányzatot, de nem nagyon olvashattuk megnyilatkozásait.

Többször megkerestek innen-onnan, de nem akartam elsietni a nyilatkozatadást. Úgy éreztem, az ORÖ-nek nyugalomra van szüksége.

Most miért állt kötélnek mégis?

Erről a portálról valahogy az a benyomásom alakult ki, hogy higgadt, nem uszít egyik irányba sem. Az igazságot mondja.

Köszönjük. Most ön segíthet, hogy kiderítsük az igazságot. A május 22-i Deák Ferenc utcai kettős gyilkosság után miért nem tettek valami olyan gesztust, mint például Cserdi roma polgármestere, Bogdán László? 

Milyen gesztusára gondol pontosan?

Lényegében azt javasolta a cserdi polgármester a jobbikos Nemzeti1tv-ben, hogy a híres roma személyiségek álljanak össze, és kérjenek bocsánatot. Nem mintha volna kollektív bűn, mondta Bogdán László, de ezt a gesztust szerinte meg kellene tenni, mert az ilyen esetekre nincs mentség, el kell határolódni azoktól, akik a cigány közösségben vállalhatatlanul viselkednek.

Mélyen elítéltem, én is, mi is, ami akkor ott történt, és

azt mondom, a bűnösök nyerjék el büntetésüket.

Előzetes gesztust viszont azért nem akartunk tenni, mert nem voltunk és ma sem vagyunk biztosak abban, hogy kifejezetten a roma közösségből valók az elkövetők.

Cserdi polgármesterének nem volt kétsége efelől. 

Szíve joga, hogy így gondolja. Mi mégsem láttuk bizonyítottnak, éppen a sajtóbeszámolók miatt. Fölmerült különben, hogy az áldozatok iránti együttérzés kifejezésére menjünk el mi is a szurkolók szervezte kegyeleti megemlékezésre május 28-án, és gyújtsunk mi is gyertyát. De éppen azért nem mentünk oda, mert azzal úgy tűnhetett volna, hogy azt ismerjük el, hogy a gyilkosok közülünk valók.

Értem, viszont miért volt akkoriban olyan sürgős az ORÖ-nek, hogy a Mi Hazánk ellen hosszú nyilatkozatot adjon ki az ügyben? Utóbb még arra is fölszólították a bíróságot, hogy tiltsa be a radikális szervezetet.

Nem mi szálltunk rá a Mi Hazánkra,

sőt, mi érezhettük megtámadva magunkat

azáltal, hogy célzatosan itt akartak az Országos Roma Önkormányzat előtt tüntetni, hogy aztán innen vonuljanak a szurkolók megemlékezésére. Nagyon felháborította a roma társadalmat, hogy a cigányság jelképes háza előtt akar a szélsőséges szervezet tüntetni. Az egyszerű romák az ország minden pontján összezártak, és felbuzdultak sokan, hogy ha szükséges, ők maguk védik meg a roma önkormányzatot.

Na, szép lett volna, ha egymásnak esnek romák és mihazánkosok… De ezek szerint önök megakadályozták.

Sikerült az indulatokat lecsillapítani. Előzőleg gyorsan összehívtam egy elnökségi ülést, illetve tanácskoztunk roma szervezetek vezetőivel is, hogy mit csináljunk. Zömében egyetértés volt abban, hogy a békés utat akarjuk választani.

Mondjuk a jogvédő irodás, etnikai pártocskát gründolt Száva Vince, illetve Wolf Béla, a „Hun-Roma Bűnmegelőzési Szervezet” vezetője is ezt akarta?

A 80 roma szervezet közül csak ők akartak valamiféle konfrontációt, de végül őket is sikerült meggyőznünk. Nem akarhatjuk ugyanis még egyszer a 2009-2010-es helyzetet,

amikor gerjesztett etnikai konfliktusokkal a Jobbik nagyra nőtt és bejutott a Parlamentbe.

Nem akarjuk utódszervezetét, a Mi Hazánk mozgalmat erősíteni, hogy 2022-ben bent lehessenek az Országgyűlésben. Ezért felkértük Orbán Viktort és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy védjék meg a rendőrök a Dohány utcai székházat. A környék le is lett zárva, a rendőrök nem engedték a székházunk elé a mozgalom képviselőit és szimpatizánsait. Csak a Körút és a Dohány utca sarkán tudták megtartani a tájékoztatójukat és a tüntetésüket. Három vezetőjük: Toroczkai László, Novák Előd, Dúró Dóra ellen mint magánszemélyek ellen feljelentést tettünk uszításért.

Akkor mégiscsak hajkurásszák a Mi Hazánkat, és talán be is hajkurásszák őket a Parlamentbe… Különösen azzal, hogy utóbb már a feloszlatását is kérték a mozgalomnak. Gondolom, a Vona Gábor-féle Jobbik Magyar Gárdája egykori feloszlatásának példája lebegett a szemük előtt, de hát az nem egy párt volt, hanem egy paramilitáris szervezet. 

Tartozunk annyival a hazai romáknak és a romák emberi méltóságának, hogy a bírósághoz forduljunk. Ne lehessen cigánybűnözést emlegetni vagy éppen degeneráltakként megbélyegezni minket. De a többit a bíróságra és a jogszabályokra bízzuk, mi itt megálltunk.

Mit gondol arról, hogy évekkel ezelőtt a baloldali-liberális erők keblükre ölelték a Jobbikot, holott korábban a Fidesz és a Jobbik összefogásától rettegtek színpadiasan?

Akkoriban még nem tértem vissza a kisebbségi politikába, de mint cigány embernek Vonáról okkal jutott eszembe a gárdamellény és a gyűlölködő, félelemkeltő rasszizmus. Szégyen, hogy összefogtak. És

szégyennek tartja ezt a hazai romák közössége is.

Talán éppen ezért volt egyértelmű, hogy a cigányság nagyon nagy százaléka – még a lelkükben balosak is! – 2018-ban a Fideszre szavaztak, amikor látták, hogy a baloldal összeállt a Jobbikkal. Nem akarták, hogy utóbbi tovább erősödjön.

Az, hogy a balliberális-szélsőjobb nász volt a fő oka a cigányság jobbra szavazásának, eddig nem volt túlságosan ismert. Miután azonban a tavaly őszi önkormányzati választások idején a baloldal meghódított nagyobb városokat, szeretne tovább terjeszkedni 2022-ben a falvak világában is. Mit jósol, sikerülhet ez?

A cigányok szíve, függetlenül attól, lungodromosok-e vagy sem, ma leginkább a Fideszé. A Jobbiktól való félelmen túl az is oka ennek, hogy beértek 2010 óta a munkahely-teremtési kormányzati erőfeszítések, amikkel a romák jelentős része élni tudott. A dolgozni tudó cigányok jobb helyzetbe kerültek. Azonban valós félelem, hogy a Mi Hazánknak túl nagy mozgástere lehet a politikában, illetve nem szerencsés az sem, hogy a gyöngyöspatai ügy kapcsán néhány túlságosan is kemény miniszterelnöki mondat eltávolíthatja a romákat a kormánytól.

Melyek ezek?

A miniszterelnök úr év elején, az ítélet jogerőre emelkedése előtt azt mondta, nem ért egyet azzal, ha nem munkával jutnának hozzá pénzekhez egyes családok. De nemrég, miután végleg eldőlt, hogy ki kell fizetni a kártérítési összegeket, még keményebben fogalmazott, azt mondta a Kossuth rádióban, ez komoly támadás a többségi társadalom ellen. Ez már rosszul esett a romáknak.

Nem úgy értette, hogy a kisebbség támad a többségre. A jogvédőipar bajkeverésére célzott.

Ha olyan kijelentések hangzanak el, amelyek kiragadva a szövegkörnyezetből riasztólag hatnak a cigányságra,

azzal biztosan szavazatokat veszíthet a kormány.

Mi a helyzet a jelenlegi roma elittel? Említette, hogy a Mi Hazánk kettős gyilkossággal kapcsolatos fellépésével a cigányszervezetek közösen tanácskoztak. Értesüléseink szerint az ön elnökletével létrehoztak egy ernyőszervezetet, amelynek egyik elnökhelyettese Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat egykori elnöke volt, akit 2013-ban egy év tíz hónapra jogerősen elítélték. Ez okkal erősítheti a rossz sztereotípiákat, és lovat ad a Mi Hazánk alá, nem? 

A roma szervezetek tanácskozására hívtuk a Lungo Drom prominenseit is, de ez az ORÖ-t korábban vezető szervezet nem képviseltette magát. Ha ott vannak és szavaznak, a megalakuló Országos Roma Koordinációs Bizottságnak talán nem lesz elnökhelyettese Kolompár Orbán.

Azonban a jelenlegi ORÖ általános elnökhelyettese is egy börtönviselt kisebbségi politikus, a Roma Polgárjogi Mozgalom színeiben, koalíciós szövetségben a Firosszal, az ön szervezetével és a Phralipéval.

Hadd indítsam a választ onnan, hogy a Híd a Munka Világába elnevezésű uniós forrású program keretében a Lungo Drom vezette ORÖ-nek adott 1,6 milliárd forint nagy részével Farkas Flórián és vezetőtársai nem tudtak elszámolni. A program jó volt, csak a végrehajtás ment félre, és ezt 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma is így látta, ezért kötelezte a roma önkormányzatot a pénz visszafizetésére. Ezzel

csőd közelébe került az ORÖ, amit végül az államnak kellett megoldania.

Ezek az események késztettek arra, hogy nyolc év kihagyás után 2019-ben visszatérjek a kisebbségi politikába, és elinduljak az elnöki székért is. Úgy éreztem, megtisztulásra van szüksége a roma politikának. Amit említett, hogy lett korábban jogerősen elítélt személy a koalícióban: nos, ez a leszerepelt Lungo Drom frakció leváltásához szükséges szövetségi politika szükségszerű része volt. Különben pedig senkinek nem a múltját nézem, hanem azt, mit hajlandó jelenleg tenni a cigány társadalomért, és akit megválasztanak, akibe a bizalmukat helyezik a szavazók, az teljes jogú tagja a testületnek. Az ORÖ-t most tenni akaró, elkötelezett emberek vezetik.

Elég stabil ahhoz az ön koalíciója, hogy kiegyensúlyozott politikát folytasson, ne térjen vissza az ORÖ a 2010 előtti rossz hagyományokhoz, amikor Kolompár Orbán az akkor még MSZP-pártelnök Gyurcsány Ferenc kormányfő segédcsapatává alázta a cigány önkormányzatot? Úgy hallottuk, a minap többen elhagyták az ön frakcióját.

A szavazati többség szilárdan fennáll, mert azoknak, akik távoztak, csak a Firosszal, azaz magával a szervezettel volt bajuk, függetlenként változatlanul támogatják a jelenlegi vezetést és személy szerint engem.

Tehát akkor nem akar olyan sérelmi politikát folytatni, amit a külföldről pénzelt jogvédő szervezetek szorgalmaznak?

Voltak abból a fajta világból érkező próbálkozások, hogy most, miután vereséget szenvedett a Farkas Flórián-vonal, fogjunk össze, de én ebben nem mentem bele és nem is fogok.

Az egyik ilyen jogvédő szervezet oktatási szegregációs perek győzelemre segítésében jeleskedik. Ön szerint jogosan járnak ezek a jelentős összegek balhés családok sarjainak is, akik messze elkerülték az iskolát, esetleg terrorizálták iskolatársaikat?

A konkrét gyöngyöspatai ügyben nem kívánok állást foglalni, de

ha már ez lett a bírósági döntés, akkor azt végre kell hajtani.

Ez ma már nem is kérdés. Azt üdvözli, hogy olyan jogszabály-módosítás történt, ami a jövőben csak természetbeni, azaz oktatási-képzési kártérítést enged meg nyertes szegregációs perek esetén? Illetve üdvözli az iskolai erőszak elleni törvény megalkotását?

Ha változik a szegregációs kártérítés tartalma a jogszabályban, és az alapján születik ítélet, azt éppúgy végre kell hajtani. Az iskolai erőszak elleni jogszabállyal pedig egyetértek. Ha bevezetik és be is tartják, az fel fogja gyorsítani a roma integrációt, ami tanulás nélkül lehetetlen. Javasolni fogjuk, hogy találják meg a módját, hogy minél több alkalmas roma iskolaőr is legyen az iskolákban. Mi magunk is toborozunk, keresünk most ilyen személyeket.

Az Országos Roma Önkormányzat kétes hagyománya, hogy így vagy úgy, de napi politikai szerepet vállalt, ahhoz igazodott. Akarnak ehelyett szakmai alapon együttműködni a kormánnyal?

Az ORÖ nem akar sem balra, sem jobbra hajlani, de örömmel együttműködünk ezzel a kormánnyal, amely 2010 óta tagadhatatlanul sok erőfeszítést tett az integrációért. Én

azt szeretném, hogy a kormány egy konkrét együttműködési megállapodást is kössön az ORÖ-vel.

De máris jó kapcsolatot alakítottam ki több tárcával. Mindenekelőtt a Belügyminisztériummal, ahová a nemzetiségi önkormányzatok tartoznak, illetve a felzárkózásügy, Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár vezetésével. Felzárkózási program, mentorhálózat, tanodák, Biztos Gyerekház Program, illetve az ORÖ fenntartásában lévő iskolák felújítása, médiagyakornoki program, ezek az aktuális témák. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban tárgyalásunk nyomán Palkovics László tárcavezető közbenjárt azért, hogy leszakadt kistérségekben javuljon az internet-hozzáférés; de 1000 darab laptop beszerzésére is van esély a hátrányos helyzetű iskolások érdekében, a járványhelyzet miatt előtérbe kerülő távoktatás céljaira. Ezekben a hetekben dolgozunk azon a programon, amely elősegíti, hogy az illegális hulladéklerakók felszámolásában közreműködhessenek romák. Energiabiztonsági kezdeményezéseken dolgozunk a roma közösségek számára. Azért is lobbizunk az ITM-ben, hogy a magyar állami cégek nagy projektjeiben még megbecsültebb beszállítók legyenek a roma vállalkozók. Az Agrárminisztériummal együttesen a cél, hogy romák a helyi agrárgazdálkodásnak továbbra is fontos részei legyenek, és azok is kapjanak ott például idénymunkát, akik a járványhelyzet miatt elveszítették az állásukat. Nagy István miniszter az elsők között ajánlotta fel a segítségét.

Ezzel párhuzamosan a momentumos Donáth Annával is együttműködnének, aki az amerikai fejleményekre utalva azt írta ki a Facebook-oldalára a „Black Lives Matter” mintájára, hogy „a roma életek is számítanak”?

A magyar rendőrség viszonyulása sokkal pozitívabb a cigányság irányában,

nem rendszerszintű a rasszizmus,

a helyzet az elmúlt évtizedben tovább javult. Kicsit haza is beszélek, hiszen a lányom és egy unokatestvérem is rendőr, sőt, soha ennyi roma rendőr nem volt még a testületben. Nincs miért lázadnia ma a cigányságnak: a kormánynak nagyon is számítanak a roma életek.

Fotók: Mátrai Dávid

Forrás

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere

Kedd hajnalra virradóan elhunyt Bogdán László, Cserdi polgármestere. Halála hatalmas veszteség a roma és a …