Magyarországi Romák Országos Önkormányzata Új Roma Politika
Nem újabb ígéretekre, hanem világos szabályokra, kiszámítható működésre és valódi képviseleti eszközökre van szükségük a helyi roma nemzetiségi önkormányzatoknak. Ez volt az egyik legerősebb üzenete a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata által szervezett szakmai fórumsorozat etyeki állomásának. A több megyéből, mintegy harminc településről érkező résztvevők hozzászólásaiból világosan kirajzolódott: sok a kérdés a nemzetiségi önkormányzati rendszer jövőjével és tervezett átalakításával kapcsolatban, érezhető a bizonytalanság, miközben a helyi vezetőknek már ma is naponta kell választ adniuk közösségeik problémáira.
A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának Médiacentruma által szervezett fórumon Dancs Mihály elnök az elmúlt hónapok eredményei mellett az érdekképviselet új irányairól is beszélt. Azt hangsúlyozta: a roma önkormányzatiság akkor lehet több puszta intézményi jelenlétnél, ha a választott képviselőknek nemcsak felelősségük, hanem tényleges jogosítványaik és eszközeik is vannak. Felidézte, az elmúlt időszakban számos változtatás történt az országos képviselet működésében, amelyhez a képviselőknek is alkalmazkodniuk kellett. Dancs szerint egy demokratikusabb, nyitottabb érdekképviseleti modell csak akkor működhet, ha maga az országos önkormányzat is újragondolja saját szerepét. Ennek egyik alappillére, hogy az MROÖ a jövőben ne maga legyen a projektek végrehajtója, hanem elsősorban irányító, koordináló és ellenőrző szerepet töltsön be, miközben a konkrét programok megvalósításába szakmai és helyi szereplőket vonnak be.
Az Etyeken tartott szakmai fórumon különösen sok kérdés érkezett a megyei nemzetiségi önkormányzatok jövőjéről. A résztvevők arra keresték a választ, hogy a tervezett önkormányzati átalakítások érinthetik-e a nemzetiségi képviselet területi szintjét. Dancs Mihály egyértelművé tette: szerinte a megyei roma önkormányzatokra szükség van, mert ezek jelentik azt a szervezeti hidat, amely összeköti a több mint ezer helyi roma önkormányzatot az országos érdekképviselettel. Egy egész megye településeinek koordinációját, információellátását és érdekeinek közvetítését nem lehet kizárólag Budapestről megszervezni.
Hozzátette, ennek gyakorlati hátterét erősítené az országos jogsegély- és információs hálózat bővítése is. A július elseje óta működő szolgálat tevékenységét Rácz Béla budapesti irodavezető és főkoordinátor mutatta be a találkozó résztvevőinek. Felidézte: a jelenlegi budapesti, miskolci és pécsi irodák mellett az MROÖ tervei szerint januártól valamennyi megyében létrejöhet olyan kapcsolódási pont, ahol tájékoztatással, ügyintézési segítséggel és diszkriminációs ügyekben jogi támogatással is segíteni tudják az érintetteket.
A nemzetiségi és választójogi szabályok módosítása kapcsán ismét napirendre került a kedvezményes települési képviselői mandátum kérdése is. A korábbi szabályozás lehetővé tette, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén egy nemzetiségi jelölt úgy is bekerüljön a települési képviselő-testületbe, hogy a rendes mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot nem érte el. A kedvezményes mandátumhoz az adott nemzetiség jelöltjének az utolsóként mandátumot szerző képviselő szavazatszámának kétharmadánál többet kellett kapnia, további névjegyzéki feltételek teljesülése mellett.
Ez nem pusztán jelképes jelenlétet jelentett, mert a kedvezményes mandátumot szerző nemzetiségi képviselő teljes jogú tagként vehetett részt a települési képviselő-testület munkájában és szavazhatott azokban a kérdésekben is, amelyek közvetlenül érintették az adott közösséget.
Dancs Mihály szerint ennek a lehetőségnek a hiánya ma különösen akkor érzékelhető, amikor olyan helyi ügyekben születnek döntések, amelyek közvetlenül érintik a roma közösségeket, miközben a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek nincs szavazati lehetőségük a települési testületben.
Az elnök azt is felvetette: három évtized után indokolt volna rendezni a nemzetiségi önkormányzati képviselők anyagi megbecsülését. Mint mondta, miközben a települési önkormányzatok képviselői tiszteletdíjban részesülhetnek, a cigány nemzetiségi képviselőktől sok helyen ugyanúgy elvárják a folyamatos ügyintézést, közvetítést, konfliktuskezelést és közösségszervezést, mindezt díjazás nélkül.
Vita bontakozott ki a finanszírozásról is. Többen megszüntetnék vagy alapjaiban alakítanák át a feladatalapú támogatás jelenlegi pontrendszerét. A támogatás összegét az előző évben dokumentált önkormányzati döntések és feladatok alapján megállapított pontszám határozza meg. Egy-egy értékelhető döntés legfeljebb öt pontot érhet, az önkormányzat összesen száz pontot szerezhet; 2026-ban a települési roma nemzetiségi önkormányzatok esetében egy pont 21 960 forint támogatást jelent.
A fórum több résztvevője szerint a jelenlegi rendszer túl nagy súlyt helyez az adminisztrációra, miközben kevésbé képes megmutatni, hogy egy önkormányzat valójában mekkora közösséget képvisel, hány ember problémáival foglalkozik, illetve milyen társadalmi környezetben végzi munkáját. Felvetették ezért azt is, hogy a működési támogatás meghatározásánál a helyben élő nemzetiségi közösség létszámának nagyobb súlyt kellene kapnia. Érvelésük szerint nehezen indokolható ugyanazon finanszírozási logika alkalmazása egymástól többszörösen eltérő létszámú közösségeknél.
A 2026. évi költségvetési szabályok szerint egy települési nemzetiségi önkormányzat működési támogatásának fajlagos alapösszege évi 676 ezer forint. Ha azonban a legutóbbi népszámlálás alapján a településen az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az ötven főt, az éves támogatás 1 millió 352 ezer forint. Ehhez járulhat hozzá a pontrendszer alapján megállapított feladatalapú támogatás.
Dancs Mihály szerint az országos önkormányzat által szervezett szakmai fórumokra éppen azért van szükség, hogy még a jogalkotási folyamat előtt maguk az érintettek mondhassák el, hol látják a rendszer működésének problémáit, és milyen változtatásokat tartanának szükségesnek. Az így összegyűjtött javaslatokat az MROÖ és a roma nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elé kívánja vinni.
Az országos elnök bízik abban, hogy egy átfogó, modernizáló reform erősebbé és működőképesebbé teheti a nemzetiségi képviseleti rendszert. Fontos politikai változásnak nevezte azt is, hogy az új kormányzati struktúrában a roma önkormányzatiság már nem elkülönülten jelenik meg, hanem a többi magyarországi nemzetiséggel közös szakpolitikai rendszerhez kapcsolódik. Úgy fogalmazott: ezzel a roma érdekképviselet „kikerült a gyámság alól”.
Hozzátette: a következő időszak valódi tétje az lesz, hogy az intézményi változások mennyi tényleges önállóságot, partnerséget és cselekvési lehetőséget teremtenek a nemzetiségi önkormányzatok számára. Mert szerinte önmagában egy új szervezeti modell még nem reform: annak a helyi közösségek mindennapjaiban is érzékelhető változást kell hoznia.
A fórumon szó esett a jövőre tervezett nemzetközi roma folkfesztiválról is, amelyet Budapest és Kassa bevonásával, mintegy húsz ország részvételével kívánnak megszervezni. Dancs Mihály szerint a rendezvény nemcsak kulturális esemény lehet, hanem olyan nemzetközi találkozási pont is, amely képes megmutatni a roma kultúra európai sokszínűségét és erősíteni a határokon átnyúló kapcsolatokat.
Az etyeki találkozóra Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyéből érkeztek roma önkormányzati vezetők és közéleti szereplők. A szakmai fórumsorozat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatódik.
