Korábbi hírek

képzőművészet – sajtó-média

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Magyar Posta egyedi bélyegsorozatot bocsátott ki. 1956 emlékére már a korábbi években is debütált nyomatot, ellenben most először kerültek fel a forradalom hőseinek megfestett arcképei. A roma mártírokat ábrázoló, 10 darabos sorozat 50 ezer példányban került forgalomba. A megjelent bélyegeken illetve plakátokon Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész alkotásai láthatóak:

1. Cziffra György – híres zongorista, menekült
2. Csányi Sándor – Csányi Sándor színész nagybátyja, Thököly úti fegyveres harcos, letartóztatott, halálra ítélt, kivégzett
3. Dandos Gyula – diákszónok, röplap-terjesztő, szovjet fogoly, agyonlőtték, ismeretlen helyen nyugszik
4. Dilinkó Gábor – Szabó Ilona, Kócos szerelme, börtönre ítélt, festő
5. Fátyol István – híres zenészdinasztiából származik, Fátyol Károly csellista, 1848-as szabadságharcos, villanyszerelőnek tanult. színházi világosító, tüntetés előkészítő, röplap-terjesztő, börtönbüntetésre ítélt
6. Hrozova Erzsébet – ápolónő, férje mellett fogott fegyvert, életfogytiglanra ítélték
7. Kolompár Mátyás – kiskunmajsai, vádlott, börtönre, majd halálra ítélt
8. Kóté Sörös József – rakodómunkás, Vajdahunyad utcai tüntető, súlyos sebesült, menekült, halálra ítélt, kivégzett, árván maradt gyerekek édesapja
9. Strausz Károly – soroksári ellenálló, fegyveres csoportvezető, halálra ítélt, életfogytiglanra módosított, szabadult, Sztojka László – csepeli harcos, súlyosan elítélt, szabadult csapattag
10. Szabó Ilona, Kócos – parancsnoklány, kismama, Práter utcai, Corvin közi, agyonlőtt áldozat

Kevésbé köztudott tény, hogy a roma/cigány származású emberek mindig jelen voltak a harctereken, és kivették részüket az összetűzésekből, a küzdelmekből. Képtelenség megmondani, hogy hány cigány honfitársunk vett részt politikai szervezkedésekben, utcai harcokban. Erről nem vezettek nyilvántartást.

Ez esztendőben, e jeles napon az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. Évfordulójára Létrehozott Emlékbizottság támogatásával, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest Fővárosa, a Budapesti Közlekedési Központ és a Roma Sajtóközpont együttműködéséből létrejött akció a cigány szabadságharcosok portréján keresztül mutatja meg, hogy romák és nem romák múltja és jelene összefonódik.

1964 óta József Attila születésének napján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?“ – kezdte Ars poetica Németh Andornak c. versét József Attila, aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, a magyar irodalom ünnepévé válik majd. Országszerte kulturális programok, irodalmi rendezvények, kiállítások, versenyek, költőtalálkozók, könyvbemutatók várják az érdeklődőket.

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, 1926-ban ezen a napon látta meg a napvilágot Lakatos Menyhért is. Annak dacára, hogy első írásai csupán 1970-ben jelentek meg, hat évvel később a cigány származású író már József Attila-díjjal kitüntetett. Egyetlen verseskötete, a Tenyérből mondtál jövendőt címmel 1999-ben került kiadásra.

Negyvenhét évvel ezelőtt ezen a napon a világ 23 országából roma/cigány népcsoportok képviselői érkeztek Londonba. A tanácskozás alkalmával elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közös erővel lépnek fel. Egységesítési törekvéseket fogalmaztak meg, melyek nyomában döntöttek nemzeti jelképeikről.

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Virágvasárnaptól, a barka megszenteléstől egészen Pünkösdig húzódó eseménysor.

A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítés (Nagypéntek ünnepe) után a harmadik napon, Húsvétvasárnap támadt fel. A „húshagyó” táplálkozás, a böjtölés önmegtartóztatásra tanít.

Mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. Országos ünnepünk magában hordozza a nemzeti öntudat, a szabadság szárnyalásának, a változás, a megújulás lehetőségének érzését.

Ezen korszaknak köszönhetjük a himnusz keletkezését, a magyar zászló piros-fehér-zöld színeinek, a trikolornak hivatalossá válását.

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, melynek sokféle jelentést tulajdonítunk: virágok, férfiak, emancipáció, függetlenség… Valójában mit is ünnepelünk március 8-án? Erre keressük a választ.

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak.

A nőnap eredetileg a mai virágos kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben New Yorkban történt, amikor negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő tüntetett jobb munkafeltételt, béregyenlőséget és munkaidő csökkentést követelve.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

Manapság a nőnap elvesztette munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál. A nők és kislányok virágot kapnak édesapjuktól, férjüktől, fiú osztálytársaiktól, kollégájuktól, testvérüktől, egy „Boldog nőnapot!” mondattal társítva. Számukra ma már csupán ezt jelenti a nőnap; egy kedves, formális gesztust.… BŐVEBBEN

Az Országos Roma Önkormányzat Kiskarácsony, Nagykarácsony című NEMZ-KUL-EPER-17-1742 azonosítószámú pályázata 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatásban részesült.

A karácsonyi ünnepség 2017. december 19-én (kedd) az Országos Roma Önkormányzat székhelyén, a Tükörteremben került megrendezésre.

Ezen a kiemelkedő napon, az ünneplésen túl, az Országos Roma Önkormányzat fontosnak tartotta a roma kulturális és hitéleti hagyományok ápolását a nemzetiség identitásának közösségben történő elmélyítését.

Az Önkormányzat által működtetett Teleki József Általános Iskola és Szakközépiskola, valamint a Tiszapüspöki Általános Iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói vettek részt az eseményen.

A jelenlevők először a Komlói Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesület zenekarát láthatták, akik a roma folklór, nyelv, tánc, zene, hagyományainak ápolásával és terjesztésével foglalkoznak. Tagjaik általános iskolások és fiatal felnőttek, akik teljesítményükkel példaképnek számítanak a komlói romák körében.

Őket követte a Romano Glaszo Emberi Hang Művészeti Csoport zenekara, akiktől dinamikus, olykor lassú, érzelmes hangulatú előadást halhatott a közönség. Lakatos György művészeti vezető fő célja a népzene, világzene, kórusművek, néptáncok, klasszikus balett és különböző táncdrámák feldolgozása és azok színpadra állítása.

A karácsonyi rendezvény fénypontja Oláh Gergő előadóművész volt, aki 2012-ben megnyerte az X-Faktort. Egyedülálló stílust képvisel: az ősi, autentikus roma zenét ötvözi a legmodernebb hangzással, amely a mai alapokkal, grúvokkal és effektekkel volt színesítve. Felejthetetlen élményt nyújtott a gyermekek számára.

Az Országos Roma Önkormányzat a NEMZ-KUL-EPER-17-1712 pályázati azonosítószámmal támogatást nyert, melynek során létrehozta roma képzőművészek digitális archívumát, amely a ROKEDIA honlapon (rokedia.oronk.hu) vagy a http://www.oronk.hu „Roma Képzőművészek Digitális Archívuma” fülre kattintva érhető el.
Az Országos Roma Önkormányzat a Mediátor Egyesület munkatársai és partnerei segítségével, tudatos és aprólékos gyűjtő, rendszerező munkával hozta létre ezt a digitális tárlatot, mely mindenki számára megtekinthető.
A látogató közel 1200 alkotást tartalmazó képzőművészeti gyűjteménybe nyerhet bepillantást egészen a múlt század hatvanas éveinek végétől napjainkig.

ADVENT

Advent az egyik legszentebb keresztény ünnep a karácsonyhoz kötődik. Időpontja évről évre változik, a keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, jelentése „eljövetel”. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

SZOKÁSOK

 Adventi koszorú

A 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben
Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Manapság az adventi koszorú fenyőágakból készül, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint, a bűnbánat színét jelképező lila, valamint a harmadik vasárnapra jutó rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg.

Adventi naptár

Van egy másik adventi szokás is, amely a gyermekek körében igen népszerű: ez az adventi naptár. Manapság a legtöbb boltban készen lehet kapni, apró csokifigurákkal megtöltve. A szokás a hagyomány szerint egy német gyermektől (Gerhard Lang) ered, aki türelmetlenül kérdezgette édesanyját „mikor jön már a karácsony.”

Édesanyja megelégelte, hogy minden nap el kellett mondania, hogy hány nap van hátara karácsonyig. Gondolt egyet és egy táblára rajzolt naptárra apró meglepetéseket akasztott fel. Minden napra jutott egy kis édesség, vagy ajándék. A Gyermek később felnőve tovább fejlesztette ezt az ötletet, melynek során kialakult a ma is ismert adventi naptár.

Egyházi szertartások és szokások

A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E nap liturgikus színe a legtöbb helyen rózsaszín. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.

Kisböjt

A karácsonyi böjt elődeink szerint nem tekinthető nagy kihívásnak, ugyanis az adventi idő heteiben csupán a szerdát és a pénteket kötelező húsmentesíteni, a többi napokon az egyén döntésére van bízva az étkezés tárgya. December 24-ét, Ádám-Éva napját a hagyomány szerint a karácsony szenvedőjének is nevezték. Ezen a napon éjfélig kötelező böjtölni és csak 12 óra után a Kisjézus eljövetelekor lehet ezt megtörni étkezéssel.

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek ilyenkor minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsalád-járás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Az utcán a “Szállást keres a Szent Család…” kezdetű énekkel vonulnak.

„Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja
ki égnek s földnek az ura”…

A házakban  az előre feldíszített oltárra helyezik a szobrot vagy képet. Egyes falvakban a
luca-búzához hasonlóan sarjasztatott búzával rakják körül a szálláskereső képet. Ilyenkor a családok  együtt imádkoznak, énekelnek.