2018 október 23, kedd
Kezdőoldal / Intézmények / Hivatal / MA ÜNNEPELJÜK ERKEL FERENC A HIMNUSZ ZENESZERZŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJÁT
Erkel Ferenc
(1810-1893)
Erkel Ferenc (1810-1893)

MA ÜNNEPELJÜK ERKEL FERENC A HIMNUSZ ZENESZERZŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJÁT

Erkel Ferenc (1810-1893)
Erkel Ferenc
(1810-1893)

Véleményem szerint Magyarországon nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne halott volna Erkel Ferenc nevéről.

Gyulán született 1810. november 7-én az akkori kornak megfelelő klasszicista stílusú házban, amely jelenleg emlékmúzeumként működik.

Az ifjú gyermek életének a zene természetes részét képezte, hiszen apja is nagyapja is jól képzett zenész volt. Három magyar város: Pozsony, Kolozsvár és Pest – Buda volt nagy hatással Erkel Ferenc művészi fejlődésére, valamint egyéniségének kialakulására. Pest – Budán ismerte meg a színházi zene művészetét, a főváros lett alkotói tevékenységének, előadó-művészetének és oktató munkájának színhelye. A pesti – budai élet legfoglalkoztatottabb zenei személyisége lett.

Írt kantátát, karműveket, kísérőzenét, balett betéteket, népszínműveket, hangszeres darabokat, és végül, de nem utolsósorban operát.

Őt tekintjük a magyar opera úttörőjének, az európai színvonalú magyar nemzeti opera megteremtőjének. Amikor a Nemzeti Színház, és a benne működő operatársulat vezetését rábízták, tudta, hogy a nemzet azt várja tőle, hogy a magyar nyelvű színházban új magyar operák hangozzanak fel, amelynek zenéje olyan izzó hazafiassággal szólal meg, mint kora költészetének nyelvezete, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, vagy Csokonai Vitéz Mihály versei.

Erkelnek nemcsak a magyar operát kellett megteremtenie, hanem az operában megszólaló hangszeres zenét is, amelyet az olasz zenei formák, és a verbunkos zene elemeinek felhasználásával hozott létre. Nem a teljesség igényével, Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, valamint Sarolta című opera megírása fűződik a nevéhez.

Persze ne felejtkezzünk el Kölcsei Ferenc Himnusz című versének megzenésítéséről sem, mely méltán nyerte el a magyar közösség tetszését.

Erkel zeneszerzőként azt a helyet tölti be a magyar zenében, amit az orosz zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, a cseh muzsikában Dvorzsák. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, megőrzése, az európai zene stílusjegyeivel való ötvözése jellemzi.

Emlékét az egész országban számos utca, közterület, iskola, kulturális intézmény, zenekar őrzi.

 

Ezeket olvasta már?

pic1

A Roma Büszkeség Napja után is tovább büszkélkedünk

A budai Móricz Gimnázium azzal a megkereséssel fordult az Országos Roma Önkormányzathoz, hogy az Európai Nyelvek Napján, 2018. szeptember 26-án segítse a romani/lovári nyelv bemutatását diákjai számára. Az Országos Roma Kulturális és Média Centrum  vezetője, Heider Csilla romológus, oktatási szakértő és Lakatos Klára nyelvoktató, közművelődési szakember együttesen vezette be illetve szólaltatta meg cigány nyelven a hallgatóságot. Szó volt ezen nyelvek eredetéről, jellemzőiről, tanulásukról, s magukról a nyelvhasználókról is. Az érdeklődők megtanultak többféleképpen köszönni. A kamaszok szókészletéből nem hiányozhatott  a 'szeretlek', azaz 'kamav tut' kifejezés sem, mely zárásként felkerült a 26 nyelven írt és közzétett színes kártyák paravánjára (Lásd középen, narancs alapon)