Magyarországi Romák Országos Önkormányzata Új Roma Politika
Csendes, mégis erőteljes üzenetet hordozó megemlékezést tartottak Debrecenben az országos és a városi roma nemzetiségi önkormányzat szervezésében a rasszizmus elleni küzdelem világnapja alkalmából az egykori Perényi 1 Music Club előtt. A rendezvényt azon a helyszínen tartották, amely sötét módon kapcsolódik a 2008–2009-es romák elleni gyilkosságsorozathoz, mert mind a négy elkövető ebben az egykori klubban dolgozott, és ott rejtegették az elkövetők a gyilkosságokhoz használt fegyvereket. A klubnak az egykori üzemeltetője és működtetője ma már a Tisza párt egyik debreceni országgyűlési képviselőjelöltje, míg egy másik debreceni jelöltről náci karlendítős fotó került napvilágra. Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke által szervezett debreceni esemény nem csupán emlékezés volt, hanem közéleti állásfoglalás is. Egy világos üzenet mind a társadalom, mind a politikai szereplők felé: a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet nem lehet része a közös jövőnek.
Az antirasszista világnap alkalmából szervezett rendezvényre az ország több pontjáról érkeztek roma közösségek tagjai, közéleti szereplők és civilek. A mécsesek és a fáklyák fénye nem csupán az áldozatok iránti tiszteletet jelképezte, hanem egy közös, határozott kiállást is a rasszizmus és a kirekesztés minden formája ellen.
Pankotai Krisztián, a Debreceni Roma Kisebbségi Önkormányzat tagja a megemlékezésen felidézte azt a légkört, amely akkoriban a roma közösségeket jellemezte. Félelemben és kirekesztésben érezte magát a roma közösség 2008 és 2009 között, családok ezrei éltek rettegésben. Esténként sok helyen nem oltották le a villanyt, hogy ne váljanak célponttá, mások őrjáratokat szerveztek, vagy együtt aludtak egy szobában, hogy ha baj történik, azonnal segíthessenek egymásnak. Ez nem csupán bűncselekmény-sorozat volt, hanem a közösség elleni támadás, amely félelmet, kiszolgáltatottságot és bizalmatlanságot hagyott maga után – mondta. Az egykori Perényi 1 Music Clubra utalva felidézte: egy olyan ideológia indult el erről a helyről, amely családokat, gyermekeket vett célba. Most, ma, civilek, nemzetiségi önkormányzati képviselők nemcsak a múlt tragédiáira, hanem a jelen veszélyeire is rámutatunk- fűzte hozzá.
Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke a megemlékezésen figyelmeztetett arra, hogy a történelem tanulságai ma is aktuálisak. A gyűlöletbeszéd nem marad meg a szavak szintjén, mert a debreceni példa ís megmutatta: tettek követik. Aki ma relativizálja, az holnap felelős lesz a következményekért – tette hozzá, azt hangoztatva, hogy a második világháború borzalmaihoz vezetett szélsőséges ideológia még mindig jelen van. Aba-Horváth István aláhúzta: nem lehet olyan világban élni, ahol valakit bőrszíne miatt megbélyegeznek vagy akár meg is ölnek.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a 21. század demokratikus közéletében vagy a választásokon olyan szereplők jelenjenek meg, akik rasszista, antiszemita vagy szélsőséges nézeteket képviselnek, vagy azokkal összefüggésbe hozhatók. A karlendítő szereplők, rasszista, szélsőségek háttértámogatói, a félelemkeltésre és bűnbakképzésre építő politikai szervezetek és szereplők nemcsak a roma közösséget, hanem Magyarország egész jövőjét veszélyezteti – mondta a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke.
A közelgő választások kapcsán külön hangsúlyt kapott a felelős döntés fontossága. A megemlékezés résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy a demokratikus felhatalmazás kulcsfontosságú a roma közösség biztonságának és méltóságának megőrzésében, mert nem mindegy, kik kapnak felhatalmazást arra, hogy képviseljék az ország jövőjét. Úgy fogalmaztak: a roma közösségnek valódi érdekképviseletre van szüksége az Országgyűlésben, amely képes hatékonyan fellépni a kisebbségeket érintő ügyekben, és megakadályozni a gyűlölet politikájának térnyerését, és erre a teljes jogú roma nemzetiségi mandátum jelentheti az egyik biztosítékot – hangoztatták.
A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak, és néma főhajtással tisztelegtek az áldozatok előtt. A csendben egyszerre volt jelen a gyász és az eltökéltség: a múlt emléke nem halványulhat el, de a jövőt már közösen kell megvédeni. A debreceni esemény így nem csupán emlékezés volt, hanem közéleti állásfoglalás is. Egy világos üzenet mind a társadalom, mind a politikai szereplők felé: a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet nem lehet része a közös jövőnek. A debreceni megemlékezés így egyszerre volt emlékeztető és figyelmeztetés: a rasszizmus elleni küzdelem nem lehet pusztán jelképes. Az emlékezés csak akkor nyer valódi értelmet, ha cselekvés követi. A közéletben, az április 12-ei választások során, és a mindennapokban egyaránt.
Az egykori Perényi 1 nevű a klubban dolgozott, és 2009. augusztus 21-én elfogott férfiak a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadtak romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy huszonhét éves férfit és ötéves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek. A klubban nemcsak a négy elkövető, hanem a bűnbanda vezetőjének a szeretője is dolgozott, és ő volt a jogerősen elítélt támadók munkaadója is. Az asszonyt a bíróság a romák elleni gyilkosságsorozat ügyében hamis tanúzásért két év börtönbüntetésre ítélték, jogerősen.
