Korábbi hírek

Már az ókori görögök is tisztelegtek Rhea, az istenek anyja és a többi édesanya előtt, a rómaiak pedig Junót, a szülés és házasság istennőjét ünnepelték március 1-jén. Akkoriban az istennő és az édesanyák tiszteletére tavaszi ünnepségeket tartottak. Az idők során később is megemlékeztek az anyákról, például a 17. századi Angliában a húsvétot követő negyedik vasárnapon, a családjuktól távol dolgozó szolgálók hazamehettek, hogy e napot édesanyjukkal töltsék.

Ha középiskolás vagy felső tagozatos diák vagy, most pályázz!
A vers annyiféle lehet, ahány ember olvassa vagy éppen írja azt. Petőfi Sándor: István öcsémhez című költeményét 3 közismert ember is átdolgozta, természetesen háromféleképpen, egyedien. Mindegyikük a saját gondolatait, érzéseit, meglátásait tette bele a műbe.

Megtiszteltetés volt számunkra, hogy az idén is az Országos Roma Önkormányzat székháza adott helyt az Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek sorában – az Emberi Erőforrások Minisztériuma által minden tanévben kiírt – ’Roma népismeret’ műveltségi terület szóbeli fordulójának, a döntőnek.

Immár több alkalommal szervez programot az Országos Roma Önkormányzat a Nemzetközi Roma Nap alkalmából, hogy a romák sokrétű kultúráját, értékeit bemutassa, és széles körben megismertesse. Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, valamint az ország számos pontján ilyenkor több program várja az érdeklődőket.

Március utolsó hetében zajlott Budapesten a Jelen/Lét Fesztivál, ahol bemutatkoztak a magyarországi nemzetiségi színházak. A nézők a szerb, bolgár, horvát, örmény, szlovák, horvát, lengyel és német előadások sorában roma/cigány színdarabokat, - játékokat is megtekinthettek. Fellépett Jónás Judit, a Czinka Panna Cigány Színház jeles képviselője, aki a Pólika című zenés darab főszereplőjeként Kovács Apollóniának, a magyar és cigánydalok koronázatlan királynőjének emlékét elevenítette fel.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Magyar Posta egyedi bélyegsorozatot bocsátott ki. 1956 emlékére már a korábbi években is debütált nyomatot, ellenben most először kerültek fel a forradalom hőseinek megfestett arcképei. A roma mártírokat ábrázoló, 10 darabos sorozat 50 ezer példányban került forgalomba. A megjelent bélyegeken illetve plakátokon Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész alkotásai láthatóak:

1964 óta József Attila születésének napján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

„Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?“ – kezdte Ars poetica Németh Andornak c. versét József Attila, aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, a magyar irodalom ünnepévé válik majd. Országszerte kulturális programok, irodalmi rendezvények, kiállítások, versenyek, költőtalálkozók, könyvbemutatók várják az érdeklődőket.

Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, 1926-ban ezen a napon látta meg a napvilágot Lakatos Menyhért is.

Negyvenhét évvel ezelőtt ezen a napon a világ 23 országából roma/cigány népcsoportok képviselői érkeztek Londonba. A tanácskozás alkalmával elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közös erővel lépnek fel. Egységesítési törekvéseket fogalmaztak meg, melyek nyomában döntöttek nemzeti jelképeikről.

  A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Virágvasárnaptól, a barka megszenteléstől egészen Pünkösdig húzódó eseménysor. A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítés (Nagypéntek ünnepe) után a harmadik napon, Húsvétvasárnap támadt fel. A „húshagyó” táplálkozás, a böjtölés önmegtartóztatásra tanít.

Mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. Országos ünnepünk magában hordozza a nemzeti öntudat, a szabadság szárnyalásának, a változás, a megújulás lehetőségének érzését. Ezen korszaknak köszönhetjük a himnusz keletkezését, a magyar zászló piros-fehér-zöld színeinek, a trikolornak hivatalossá válását.