2022 május 28, szombat
Kezdőoldal / Korábbi hírekoldal 25

Korábbi hírek

Cigány szokások

Amikor a cigány közösségek megszűntek (1961. a cigány telepek felszámolásával, a cigányság az adott településen belül szétszóródott, közösségeik megszűntek.), velük funkcióját, is elvesztette a cigány törvénykezési forma. A kötelező bejelentkezéssel, az adott településhez való tartozás hivatalból elrendelt hatálya, a cigányság állampolgárrá válásával, jogilag megszűntették az önrendelkező (szabad) cigány közösségeket, a település közösségéhez kellett tartozniuk. Ennek okán elvesztette szerepét a belső jogrend, a szokásokon alapuló jog gyakorlata. Az, hogy még 1952-ben is találkozhattunk nők csonkításával: haj és orr levágásával  /Aranyosgyíres / a megölt Báno bevarrása a döglött ló hasába, mert börtönbe jutatta lótolvaj társát /kris/ 1953.), Pocsaj (Gusztinak el kellett költöznie a faluból, mert nem hagyta el rajta kapott, feleségét /krisi/ 1961.). Bedő (Viola hajának a levágása, /krisi/ 1955.). Nagykereki, Rozit örök megbélyegzésre ítélte a „krisi”, a férje leharapta az orrát 1969.). Biharnagybajom, mert az új asszony lepedője nászéjszaka után nem volt véres a „férj” egy seprűnyéllel idézte azt elő. Az asszony elvérzett, meghalt. A lány testvérei egy vásárban járomszegekkel agyonverték a „kris” által bűnösnek mondott elkövetőt. Két fiú testvére meg akarták védeni öccsüket, azok is meghaltak /1954/. ), csak azt jelenti, hogy a szokásjog tovább élt, mint ahogy az alkotmányos jog cigányokra is vonatkozó szabálya érvénybe lépett volna. Ez a szokás az 1960-as évek végére, az 1970-es évek elejére, az új és még újabb generációk körében már leginkább az emlékekben él. Az a cigány közösség, az a közösségi viszonyrendszer, amely a cigányok „belső” törvénykezését szabályozná, életben tartaná, funkcióját vesztette.

A klasszikus cigány közösségek ősi, szokásokon alapuló kulturális hagyományai szembetűnően különböznek az európai népek, népcsoportok hagyományaitól. Anyanyelvük kapcsolódik az indiai nyelvekhez, amelyet az európai cigányságon kívül senki más nem beszél, és nem ismer Európában. Kulturális szokásaikat, többekközött ennek köszönhetően archaikus formában sikerült megőrizniük. Kultúrájukban nagy szerepet játszott az, hogy több évszázadon át elszigetelten, a mindenkori – európai társadalom peremétől pár száz méterre ugyan -,de azon kívül éltek, a többi nép, nemzet között, a Balkántól, Skandináviáig, a Kárpátoktól, a Brit szigetekig. Gyakorlatilag a kultúrák senkiföldjén. Ennek eredményeként ősi formájában maradt fenn legtöbb rituális szokásuk. Például a tisztasággal és a beszennyeződéssel kapcsolatos szabályok (márhipé) egész rendszere, amelyek nem higiénés kérdések, elsősorban, hanem erkölcsiek.

Az európai cigányok társadalmi kultúrájának autonómiája megnyilvánul hagyományos jogrendszerükben is, amelynek alapja a „vérbosszú” intézménye.

A vérbosszú

A csoportközi, törzsek közötti vitákban, konfliktusokban nem volt sem formális, sem a szervezettséget akár részben is megjelenítő közvetítő, tárgyaló, ítélkező testület. A törzsek közötti kontrolt a szóbeszédek és a pletykák képezik általában azzal, hogy közvetlenül ütköztetik az ellenérdekelt felek álláspontját. A legsúlyosabb csoportközi konfliktusok „vérbosszút” kívánnak. Ilyenek szándékos emberölés, az árulás, a nem cigány hivataloknál való besúgás, és a rendőrségi feljelentés. A vérbosszú (mint, a cigányok közötti társadalmi kontrol végső eszköze, igazságszolgáltatási rendszerük fő-, és legsúlyosabb intézménye), az adott állam igazságszolgáltatási rendszerének alternatíváját képezi.

A vérbosszút alkalmazó igazságszolgáltatás csak a cigány társadalmon belül gyakorolható. Nem érvényesíthető olyan ügyekben, ahol nem cigány, illetve ahol cigány ember nem cigány párja, házastársa, élettársa, felesége, férje, annak nem cigány rokona, stb., az érintett. A cigány vérbosszút úgy definiálhatnánk, … BŐVEBBEN

Tovább »

GYPSZYGET 2015

A Roma hírességek arcképcsarnokának bemutatkozása a CIVIL SZIGETEN

Az idei Sziget fesztiválon, azon belül is a Civil szigeten képviseltette magát az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria. Az elsődleges célja az volt a jelenlétnek, hogy a romák is megjelenjenek, ízelítőt kapjanak a szigetlakók a roma kultúrából, zenéből, képzőművészetből. Szép számmal érkeztek a látogatók, Lengyelországtól Japánig, Németországtól Venezueláig különféle nemzetiségű és korú vendégek.

Bordás Péter, a múzeum vezetője hónapok óta egy nagyszabású kiállításon dolgozik, ennek egy kis szeletét telepítette ki munkatársaival a GYPSZYGETre. Ez a tárlat több mint 400 portréból áll, magyar és külföldi cigány származású hírességek arcképcsarnoka. Olyan világhírű színészek, rendezők, zenészek és közéleti személyiségek ők, akiket mindenki ismer, de a többség nem is gondolná, hogy roma származásúak. A szándék az volt, hogy az emberek lássák, a cigányságnak milyen értékei, büszkeségei vannak a világ minden táján. Fontos cél volt az is, hogy a negatív sztereotípiákat végre váltsák fel pozitív asszociációk a cigány, roma kifejezésekre gondolva.

Itt a Szigeten megjelenő 21 portré csak ízelítőként volt látható, de így is nagy rácsodálkozásoknak lehettünk tanúi. Sokan elmondták, hogy kíváncsian várják a teljes arcképcsarnok kiállításának megnyitóját. Örömteli volt, hogy a sátorba látogatók igen aktívak voltak, akik megtekintették a képeket, azok játszottak is velünk. A portrék számokkal lettek ellátva, a játékos kedvűek pedig egy kvíz keretében névsorral a kezükben találgathatták, hogy melyik képen ki látható. A jó eredményt elérők emléket vihettek magukkal, például képeslapot a GYPSZYGETről, vagy a nemzetközi cigány zászlót matrica formájában, illetve a legjobban teljesítő játékosok plakátot is kaptak. Ez utóbbinak volt a legnagyobb sikere, ugyanis ezek a plakátok több száz képből összeálló fotómozaik portrék voltak olyan roma hírességekről, mint Elvis Presley, Charlie Chaplin, Ronnie Wood vagy Django Reinhardt.

Az informativitás akart lenni a sátor, a másik fontos cél az örömszerzés volt. Ez a szándék egyrészt Bogdán János Amigó kortárs roma festőművész közreműködésével jöhetett létre, aki kifinomult karakterérzékkel rajzolta le a sátorba látogatókat, akár portrét, akár karikatúrát kértek tőle. Másrészt pedig a Rafael Zsigmond Csika (kanna), Balogh Guszti (ének, gitár) és Balogh József Jocó (ének, gitár) zenészek játékával, illetve a csodás cigány viseletbe öltözött szép roma lányok táncával valósulhatott meg. A látogatók nem egyszer énekeltek, táncoltak a romákkal együtt, sőt, volt, aki még kannázni is beállt egy dal erejéig.

Elmondható, hogy a GYPSZYGET nagy érdeklődést és pozitív visszhangot kapott, érdekes beszélgetések kapcsán sok ismeretség köttetett. A régi Sziget-szlogen mondta: kell egy hét együttlét! Ez tényleg az volt, romák és nem romák, együtt.

Fotó: Simon Bálint

 

Tovább »

Sikerrel zárult az első komlói roma zenei- és gasztrofesztivál

Már az ünnepélyes megnyitó előtt fellépő Parno Graszt együttest visszatapsolta a közönség az Első Nyári Cigány Zenei- és Gasztrofesztiválon.
Autentikus roma zene, kiváló ételek, nagyszerű hangulat, sok-sok érdeklődő, röviden így summázhatjuk a komlói Eszperantó téren lebonyolított országos cigány zenei- és gasztronómiai fesztivált.

Az ország szinte valamennyi szegletéből érkeztek csoportok a rendezvényre – Borsodból, Bácsból, Tolnából, Somogyból, Békésből, Csongrádból és számos megyéből -, melyet Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke nyitott meg. Köszönetet mondott azoknak, akik eljöttek távoli helyekről is, hogy találkozzanak másokkal, beszélgessenek, eszmét cseréljenek arról, hogy melyek a cigányság aktuális problémái, amivel napi szinten meg kell küzdenie. Szerencsére mindezt igen színvonalas produkciók mellett.

„Jó érzés, hogy ilyen sok ember vesz részt a rendezvényen, s az különösen jó, hogy roma és nem roma származású ember együtt ünnepel – húzta alá köszöntőjében Farkas Félix, a hazai roma társadalom parlamenti szószólója, kiemelve a roma nyelvi- és zenei kultúra sokszínűségét.
Bareithné Benke Nikolett, Komló alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy városunk lehet a házigazdája az első nyári fesztiválnak, arra biztatta a résztvevőket, hogy feltétlenül kóstolják meg a készülő ételeket, melyek csodálatos gasztróélményt nyújtanak a zenei produkciók mellett.
A Dankó Pista Cigány Érdekvédelmi Egyesület vezetője Hegedüs Norbert, a rendezők nevében mondott köszönetet a fesztivál létrejöttében segítséget nyújtóknak, reményét fejezte ki, hogy hagyományőrző rendezvényt második alkalommal is megtarthatják.

„Büszke vagyok, hogy sikerült összehozni ilyen színvonalas programot, a ma hallható, látható zenekarok sehol, semmikor nem léptek fel együtt. A magyarországi cigányság kultúrája mindig is a magyar nemzet éke volt, bármerre is jártak képviselői Magyarország jó hírét vitték, hasznot hoztak az országnak. Fontos, hogy ezeket az értékeket bemutassuk a világnak”– tette hozzá Hegedüs Norbert.

A színpadon az ország legkiválóbb zenekarai váltották egymást. Fellépett a már említett Parno Graszt mellett a Magyar Nemzeti cigány Tambura Zenekar, a Kanizsa Csillagai együttes, a Komlón jól ismert Cace Rom, a Szilvási Gipsy Folk Band és a Romano Drom.

A zenészek mellett a cigány nemzetiségi táncokból láthattak ízelítőt a részt vevők: a Roma Csillagok, a Piskói Hagyományőrző Tánccsoport és a házigazda Komlói Fekete Láng táncegyüttes vett részt a rendezvényen.

A kulturális programmal párhuzamosan a fesztivál vendégei megtapasztalhatták a roma ételek színes palettáját. Az ország valamennyi szeglete bemutathatta ízvilágát.

A csongrádiaktól megtudhattuk, mi a különbség a birkapörkölt és a birkapaprikás között, a berkesdiek a lecsósan készített csülkös pacallal csalogatták a vendégeket, a pécsiek babos, csülkös káposztája már látványként is díjat érdemelt, a dunavecseiek bőven fűszerezett marhapörkölttel hívták fel a figyelmet, hosszú sor kígyózott a mohácsi stand előtt, ahol a kakaspörköltet túrós csuszával kínáltak, a tolnai Németkér pedig egy igazi roma lecsóval jelentkezett.

Szinte valamennyi kondér mellett percekig tudtak mesélni a cigány kenyérről, melyet tájegységenként másként neveznek. Valahol punya, máshol vakaró, bodag elnevezéssel bír, a lovári cigányok bokoliként ismerik, ami inkább a pogácsa felé hajlik, hiszen tepertős változatban is kedvelik.

Az első roma nyári fesztivál a Limba Nostru utcabáljával zárult.

Forrás: Komlói újság

Tovább »

Roma Holokauszt Európában

Lengyelország 1939-es megszállása után napirendre került a romák áttelepítése is egy „zsidó rezervátumba”. A bűnügyi rendőrség vezetője kérte a zsidók deportálásáért felelős Adolf Eichmannt, hogy a zsidó vonatokhoz csatoljanak „3-4 vagon cigányt”. Eichmann egyetértett, de terv a helyi német hatóságok ellenállásán megbukott, így 1940-ben 30 ezer helyett csak 2800 roma került Lublinba.

1941 őszén Hitler elrendelte a Birodalom „megtisztítását” a zsidóktól. Az akció keretében 5 ezer osztrák cigányt vittek a lodzi gettóba. A gettó zsidó vezetője, Chaim Rumkowski rasszista érvekkel indokolta a németeknek, hogy a zsidók miért nem élhetnek együtt a cigányokkal, akik bármire képesek. „Először rabolnak, aztán gyújtogatnak, hamarosan minden lángokban áll majd, gyárak, raktárak.” Kérésére a nácik a gettóban egy zárt területre telepítették a romákat, akik hamarosan százával haltak meg tífuszban.

A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat. Hollandiában, Görögországban és Franciaországban nemigen törődtek velük. A kollaboráns francia hatóságok 30 ezer cigányt internáltak, míg a németek Belgiumból majdnem 400 belga, holland, német és norvég állampolgárságú cigányt deportáltak Auschwitzba, akik közül csak 12-en élték meg a felszabadulást. 1943 őszén Olaszországból a nácik néhány tucatnyi olasz vándorcigányt hurcoltak keletre. Szerbiában a megszálló német katonai hatóságok másfél év alatt helyben „oldották meg a zsidó- és a cigánykérdést”. A zsidókkal együtt mintegy 12 ezer cigányt lőtték agyon, vagy gázosítottak el teherautókban. Lengyelországban 13 ezer vándorcigányt öltek meg, a letelepedett romákat a zsidó gettókba küldték, a varsóiba 1942 tavaszától bolgár és magyar állampolgárságúak is érkeztek. Őket a varsói zsidókkal együtt Treblinkában gázosították el.

A nácikkal szövetséges államokban eltérően alakult a romák sorsa. A horvát usztasák 20-28 ezer romát gyilkoltak meg. A román hatóságok egyes források szerint 30-40 ezer cigányt mészároltak le. Más adatok alapján úgy tűnik, hogy 26 ezer cigányt deportáltak koncentrációs táborokba, akik közül 6-8 ezer embert megöltek, míg további 3 ezren az éhség és a betegségek áldozatai lettek. Szlovákiából nem deportálták a helyi cigány lakosságot, de általában a települések szélére kellett költözniük. Néhány száz vándorcigányt kényszermunkára vittek. SS-egységek százakat végeztek ki, de mintegy 30 ezren túlélték a háborút. A holokauszt során a különböző becslések szerint a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Cigánytábor Auschwitz-Birkenauban

Himmler 1942 decemberében elrendelte, hogy a cigányokat deportálják Auschwitz-Birkenauba. Az első roma csoport 1943. február végén érkezett meg. A következő másfél évben 15 országból összesen 23 ezer európai cigányt hurcoltak ide. Közülük legfeljebb 3300-an távoztak élve Birkenauból, sokan más táborokban haltak meg. A birkenaui cigánytábor lakóinak többségét Németországból, Ausztriából deportálták, de legalább 34-en (0,16 %) magyar állampolgárok voltak.

A Birkenauban felállított cigányláger története jól jellemzi a nácik bizonytalan romapolitikáját. Bár a romákat elvileg azért hozták a lágerba, hogy ott halálra dolgoztassák őket, valójában egy újabb családi tábort hoztak létre. A többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. A zsidókkal, lengyelekkel ellentétben a romák megtarthatták civil ruháikat, sőt a magukkal hozott tulajdonukat is visszakapták, a terhes nők szülhettek, a gyerekeknek játszóteret alakítottak ki.

Auschwitzban azonban az egész cigánytábor éhezett. A fiatal lányok tartották el a családokat: zenéltek, táncoltak, … BŐVEBBEN

Tovább »

Multikultúrális Romanap Németkéren

Multikulturális roma nap helyszíne volt a németkéri sportpálya. A rendvényen részt vett az Országos Roma Önkormányzat elnöke, Hegedüs István is, aki a roma foglalkoztatást segítő új programról is tájékoztatást adott.

Tovább »

Roma Holocaust

“Nem csináltunk semmit, élni akarunk” – a szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok hatvanhét évvel ezelőtt, amikor 1944. augusztus másodikán egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigány tábort. Az európai cigányság ezért ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik; a fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette. A hitleri Németországban, valamint a szövetséges és megszállt országokban a cigányok számára is a munkahelyekről való eltávolítással, a nyilvános helyek látogatásának és a vegyes házasságok megtiltásával kezdődött a holokauszt. A náci Németország eleinte bizonytalan volt abban, hogy a cigányokat árjáknak, vagy idegen fajúaknak nyilvánítsa-e: bár nyelvük eredetét vizsgálva kénytelenek voltak megállapítani az árja rokonságot, az 1935 szeptemberében elfogadott, a Birodalmi állampolgárságról szóló törvény a “német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kizárta. A romák körében 1939 októberében Himmler “vándorlási tilalmat” rendelt el, majd, 1942-43-ban elkezdték a cigányok tömeges Lengyelországba történő deportálását. Hasonló sors várt a romákra Ausztriában, és a kelet-európai országokban is. Auschwitzban a cigányok számára külön családi tábort állítottak fel, egyes visszaemlékezések szerint azért, mert „közismert, hogy a cigányoknak nem csak közösségi, de családi érzése is milyen fokozott”. A táborban, ahol mintegy húszezer férfit és nőt tartottak fogva, Mengele és kollégái több “orvosi” kísérletet hajtottak végre cigányokon: kísérleteztek azzal, hogy meddig tudnak életben maradni azok, akik csak sós vizet kapnak, hogy a halálra fagyasztott emberek mennyi idő alatt térnek magukhoz, máshol pedig a nőkön különféle anyagok befecskendezésével hajtottak végre sterilizációs kísérleteket. 1945 januárjában 120-140 cigánylányt sterilizáltak a ravensbrücki táborban, a legfiatalabb közülük 8 éves volt. Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigánytábor likvidálására. 1944 augusztus másodikán mintegy 2000, főként még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak, a többieket a gázkamrákba terelték.

Egy egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: “Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszóró világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”
Magyarországon már 1916-tól belügyminiszériumi rendelet írta elő a “kóborcigányok” előállítását, a sátoros cigányok összeírását, a 12 éven felüliek “cigányigazolvánnyal” való ellátását, illetve azt, hogy a kóborcigányok csak községük határában vállalhassanak munkát.
A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben, de mindenhol üldözték a helyi romákat. Becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg. 1929-től évente kétszer szerveztek országos “cigányrazziákat”. 1944-ben a “zsidókérdés megoldásának mintájára a cigánykérdés megoldása” is elkezdődött: augusztusban a Hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti “kóbor”- és “letelepedett foglalkozás nélküli” cigány férfiak katonai munkaszolgálatát, több településen tömeggyilkosságokra került sor: például Várpalotán, Lajoskomáromban vagy a Tolna megyei Lengyelben. A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, … BŐVEBBEN

Tovább »

Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekar első előadása az ORÖ-ben

Ez évben alakult meg a Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekar, melynek első nyilvános főpróbájára 2015. június 18-án került sor az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházának tükörtermében.

Az eseményen részt vett Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, az ORÖ számos képviselője, Dr. Buri Edina mb. hivatalvezető, az ORÖ több intézményvezetője, valamint a Mohácsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői és a méltán híres Kossuth-díjjal kitüntetett Söndörgő Együttes frontembere Eredics Áron, népzenész. Jelen voltak többek között a „népművészet mestere” címmel kitüntetett Versendi Kovács József is, továbbá Raduly József, „A magyar zenekultúra népszerűsítéséért” kitüntetett a Magyar Kultúra lovagja, a 100 tagú Cigányzenekar korábbi művészeti vezetője, aki a moderátora is volt az eseménynek.

Raduly József köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket. Beszédében utalt arra, hogy sokan, ha cigányzenekarra gondolnak, akkor vonós együttesek jutnak eszükbe, ugyanakkor a hazai, zömmel cigány tamburazenekarok is évszázados múltra tekintenek vissza.

Ezt követte Hegedüs István elnök köszöntője, aki egyebek mellett a következőket mondta: „az ember vére pezseg, amikor hallja azt a fantasztikus cigányzenét, amit produkálnak”, és kiemelte mennyire fontosak ezek az események, melyek egyfajta missziót töltenek be a cigányemberek életében, hiszen a roma kultúra bemutatása mellett, azokra az értékekre is felhívják a figyelmet, amivel, mi roma emberek is rendelkezünk. Kiemelte azt is, hogy a magyar társadalommal közösen a cigány és nem cigány honfitársaink jövőjét fogjuk úgy építeni, hogy minden ember meg fogja találni ebben a boldogságát”.

Majd ezt követően Kovács István a zenekar alapítója és vezetője bemutatta a zenészeket, és a megalakulás folyamatáról beszélt. A Magyar Nemzet Tambura Cigány Zenekara Mohácson alakult meg, ami Kovács István szerint, a „hazai tambura zene bölcsőjének számító város”, hiszen a baranyai város nagy múltú, és sokszínű kultúrával rendelkező település, ahol öt nemzetiség él évszázadok óta és ahol már korábban is születtek kitűnő tamburazenekarok. Volt idő, mikor 17 tambura zenekar működött egy időben. A mostani formáció még újnak számít, hiszen még csak egy hónapja zenélnek így együtt. Tagjai, akik térségükben méltán elismert zenészek, bejárták a világot Ausztrálián, Amerikán át Szingapúrig és olyan kiválós és érdemes művészekkel dolgoztak együtt, mint a Kossuth-díjas Boros Lajos és idősebb Járóka Sándor – mondta Kovács István.

A 20 tagból álló zenekar, ahogy az nevéből is adódik, egyedinek számít, hiszen ez a magyar nemzet első tambura cigányzenekara, ami nem csak cigányzenét játszik, hanem a Magyarországon élő nemzetiségek zenéit, az egykor nagyra becsült magyar nótán át a világslágerek egyvelegein keresztül a virtuóz komolyzenei átiratokig mindent, amit művészeti vezetői elterveznek és magas szintű zenei tudással rendelkező tagjai előadnak. Improvizatív műsorszámaik, már-már a jazz virtuozitását idézik a hallgatóság számára. Teszik ezt olyan fegyelemmel és zene iránti alázattal, ami a jelenleg díjazás nélkül végzett munkájukat remélhetőleg hamarosan stabil működési alapokkal is honorálja. Az ORÖ partneri és együttműködési szándékát e téren is kinyilvánította Hegedüs István. Raduly József – aki e téren tán a leg autentikusabb – szerint ugyanolyan kuriózumnak számít a mohácsi tamburazenekar, mint a méltán híres 100 tagú cigányzenekar a maga nemében. Narrátori előadása, mintegy tárlatvezetőként kalauzolta hallgatóságát a zenekar sokszínű repertoárjának megismerésében.

A koncerten nagy sikert aratott, Versendi Kovács József érdemes művész több virtuóz előadása is, … BŐVEBBEN

Tovább »

Gyereknap a Fővárosi és Állat-és Növénykertben

Közel 50 hátrányos és halmozottam hátrányos roma és nem roma származású gyermeknek biztosított kirándulást Budapestre az Országos Roma Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és Kiállítási Galéria (Múzeum).

A Múzeum Nemzetközi Gyereknap alkalmából korábban meghirdetett egy rajz –és fotópályázatot az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában működő iskolák tanulói számára. A pályázat nyerteseinek kihirdetése és megjutalmazása helyszínéül a Fővárosi Állat-és Növénykert adott otthont. A diákok természetesen napközben körbejárhatták az Állatkertet és megcsodálhatták az ott élő állatokat. A túrát követően délután a várva várt eredményhirdetésre is sor került. Az eseményen jelen volt Hegedüs István, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, dr. Buri Edina megbízott hivatalvezető asszony, Bordás Péter a Múzeum vezetője, valamint az Állkert rendezvényszervezője, Sárfalvi Judit.

Bordás Péter köszöntőjében üdvözölte a jelenlévőket és bemutatta a beérkezett pályaműveket, majd felkérte az ORÖ elnökét és megbízott hivatalvezetőjét a díjak átadására. Elnök úr köszöntőjében kiemelte a roma kultúra, és azon belül is a képzőművészet fontosságát, örömét fejezte ki és gratulált a beérkező pályaművek készítőinek és természetesen a nyerteseknek is. A díjkiosztó ünnepség zárásaként a Múzeum vezetője köszönete jeléül egy a sziráki Teleki József Általános Iskola és Szakiskola által beküldött alkotást átadta Sárfalvi Juditnak, a Fővárosi Növény és Állatkert demonstrátorának, aki köszöntőjében elmondta, hogy a fent említett kép az intézmény helyszínén lesz kiállítva.

Nyertesek névsora:

I.korcsoport

  1. hely: Gulyás Csenge – Tiszapüspöki Általános Iskola
  2. hely: Kobida Alex – Teleki József Általános Iskola és Szakiskola
  3. hely: Jónás Richárd – Teleki József Általános Iskola és Szakiskola

II.korcsoport

  1. hely: Puporka Tamás – Tiszapüspöki Általános Iskola
  2. hely: Lukács Dezső – Tiszapüspöki Általános Iskola
  3. hely: Pádár Mónika – Tiszapüspöki Általános Iskola

III.korcsoport

  1. hely: Rajta István – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
  2. hely: Kiss Judit – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium
  3. hely: Acsai Zoltán – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium

Különdíj: Rácz Ilona – Dr. H.T.A. Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium

Tovább »

Hivatalos látogatáson az MTVA vezérigazgatójánál

Előzetes egyeztetéseket követően 2015.április 29-én, szerdán hivatalos találkozóra került sor dr. Szabó László Zsolttal, az MTVA vezérigazgatójával. Hegedüs István az Országos Roma Önkormányzat elnökének megbízásából, a találkozón jelen volt Kovács Gyula, az Országos Roma Kulturális és Médiacentrum intézményvezetője, valamint Balázs Viktória az Önkormányzat munkatársa.
A találkozó célja egy újszerű együttműködés létrehozása az MTVA és az ORÖ között. Dr. Szabó László Zsolt vezérigazgató úr örömmel fogadta együttműködésünk felajánlását és ígéretet tett arra, hogy a jövőben az együttműködés formai kialakítására is sor kerül, melyet a két intézmény vezetői ünnepélyes keretek között írnak majd alá.

Tovább »