2020 július 7, kedd
Kezdőoldal / Korábbi hírekoldal 13

Korábbi hírek

Minden év április nyolcadikán üdvözöljük a Nemzetközi Roma Napot

Negyvenhét évvel ezelőtt ezen a napon a világ 23 országából roma/cigány népcsoportok képviselői érkeztek Londonba. A tanácskozás alkalmával elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és a nemzetközi közéletben közös erővel lépnek fel. Egységesítési törekvéseket fogalmaztak meg, melyek nyomában döntöttek nemzeti jelképeikről.

Tovább »

Húsvét, a tavaszvárás ünnepe

 

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Virágvasárnaptól, a barka megszenteléstől egészen Pünkösdig húzódó eseménysor.

A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítés (Nagypéntek ünnepe) után a harmadik napon, Húsvétvasárnap támadt fel. A „húshagyó” táplálkozás, a böjtölés önmegtartóztatásra tanít.

Tovább »

Az 1848-as forradalom 170. évfordulójára emlékezünk

Mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírt 1848. március 15. Országos ünnepünk magában hordozza a nemzeti öntudat, a szabadság szárnyalásának, a változás, a megújulás lehetőségének érzését.

Ezen korszaknak köszönhetjük a himnusz keletkezését, a magyar zászló piros-fehér-zöld színeinek, a trikolornak hivatalossá válását.

Tovább »

Nemzetközi Nőnap

Hamarosan itt a nemzetközi nőnap, melynek sokféle jelentést tulajdonítunk: virágok, férfiak, emancipáció, függetlenség… Valójában mit is ünnepelünk március 8-án? Erre keressük a választ.

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak.

A nőnap eredetileg a mai virágos kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Az első március 8-hoz kötődő esemény 1857-ben New Yorkban történt, amikor negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő tüntetett jobb munkafeltételt, béregyenlőséget és munkaidő csökkentést követelve.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

Manapság a nőnap elvesztette munkásmozgalmi hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál. A nők és kislányok virágot kapnak édesapjuktól, férjüktől, fiú osztálytársaiktól, kollégájuktól, testvérüktől, egy „Boldog nőnapot!” mondattal társítva. Számukra ma már csupán ezt jelenti a nőnap; egy kedves, formális gesztust.… BŐVEBBEN

Tovább »

KARÁCSONYI RENDEZVÉNY AZ ORSZÁGOS ROMA ÖNKORMÁNYZAT SZÉKHÁZÁBAN 2017

Az Országos Roma Önkormányzat Kiskarácsony, Nagykarácsony című NEMZ-KUL-EPER-17-1742 azonosítószámú pályázata 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatásban részesült.

A karácsonyi ünnepség 2017. december 19-én (kedd) az Országos Roma Önkormányzat székhelyén, a Tükörteremben került megrendezésre.

Ezen a kiemelkedő napon, az ünneplésen túl, az Országos Roma Önkormányzat fontosnak tartotta a roma kulturális és hitéleti hagyományok ápolását a nemzetiség identitásának közösségben történő elmélyítését.

Az Önkormányzat által működtetett Teleki József Általános Iskola és Szakközépiskola, valamint a Tiszapüspöki Általános Iskola tanulói, pedagógusai és dolgozói vettek részt az eseményen.

A jelenlevők először a Komlói Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesület zenekarát láthatták, akik a roma folklór, nyelv, tánc, zene, hagyományainak ápolásával és terjesztésével foglalkoznak. Tagjaik általános iskolások és fiatal felnőttek, akik teljesítményükkel példaképnek számítanak a komlói romák körében.

Őket követte a Romano Glaszo Emberi Hang Művészeti Csoport zenekara, akiktől dinamikus, olykor lassú, érzelmes hangulatú előadást halhatott a közönség. Lakatos György művészeti vezető fő célja a népzene, világzene, kórusművek, néptáncok, klasszikus balett és különböző táncdrámák feldolgozása és azok színpadra állítása.

A karácsonyi rendezvény fénypontja Oláh Gergő előadóművész volt, aki 2012-ben megnyerte az X-Faktort. Egyedülálló stílust képvisel: az ősi, autentikus roma zenét ötvözi a legmodernebb hangzással, amely a mai alapokkal, grúvokkal és effektekkel volt színesítve. Felejthetetlen élményt nyújtott a gyermekek számára.

 

Tovább »

ROMA KÉPZŐMŰVÉSZETI DIGITÁLIS ARCHÍVUM

Az Országos Roma Önkormányzat a NEMZ-KUL-EPER-17-1712 pályázati azonosítószámmal támogatást nyert, melynek során létrehozta roma képzőművészek digitális archívumát, amely a ROKEDIA honlapon (rokedia.oronk.hu) vagy a http://www.oronk.hu „Roma Képzőművészek Digitális Archívuma” fülre kattintva érhető el.
Az Országos Roma Önkormányzat a Mediátor Egyesület munkatársai és partnerei segítségével, tudatos és aprólékos gyűjtő, rendszerező munkával hozta létre ezt a digitális tárlatot, mely mindenki számára megtekinthető.
A látogató közel 1200 alkotást tartalmazó képzőművészeti gyűjteménybe nyerhet bepillantást egészen a múlt század hatvanas éveinek végétől napjainkig.

Tovább »

Advent

ADVENT

Advent az egyik legszentebb keresztény ünnep a karácsonyhoz kötődik. Időpontja évről évre változik, a keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza, jelentése „eljövetel”. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

 

SZOKÁSOK

 Adventi koszorú

A 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben
Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Manapság az adventi koszorú fenyőágakból készül, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint, a bűnbánat színét jelképező lila, valamint a harmadik vasárnapra jutó rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja. A gyertyákat vasárnaponként vagy előző este gyújtják meg.

 

 

Adventi naptár

Van egy másik adventi szokás is, amely a gyermekek körében igen népszerű: ez az adventi naptár. Manapság a legtöbb boltban készen lehet kapni, apró csokifigurákkal megtöltve. A szokás a hagyomány szerint egy német gyermektől (Gerhard Lang) ered, aki türelmetlenül kérdezgette édesanyját „mikor jön már a karácsony.”

Édesanyja megelégelte, hogy minden nap el kellett mondania, hogy hány nap van hátara karácsonyig. Gondolt egyet és egy táblára rajzolt naptárra apró meglepetéseket akasztott fel. Minden napra jutott egy kis édesség, vagy ajándék. A Gyermek később felnőve tovább fejlesztette ezt az ötletet, melynek során kialakult a ma is ismert adventi naptár.

 

Egyházi szertartások és szokások

A katolikus egyházban az advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnapon az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. E nap liturgikus színe a legtöbb helyen rózsaszín. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali misét (rorate) tartani.

 

Kisböjt

A karácsonyi böjt elődeink szerint nem tekinthető nagy kihívásnak, ugyanis az adventi idő heteiben csupán a szerdát és a pénteket kötelező húsmentesíteni, a többi napokon az egyén döntésére van bízva az étkezés tárgya. December 24-ét, Ádám-Éva napját a hagyomány szerint a karácsony szenvedőjének is nevezték. Ezen a napon éjfélig kötelező böjtölni és csak 12 óra után a Kisjézus eljövetelekor lehet ezt megtörni étkezéssel.

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek ilyenkor minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be.  Szentcsalád-járás karácsony előtt kilenc nappal, tehát december 15-én  kezdődik. Az utcán a “Szállást keres a Szent Család…” kezdetű énekkel vonulnak.

„Szállást keres a szent család,
de senki sincs, ki helyet ád,
nincsen, aki befogadja
ki égnek s földnek az ura”…

A házakban  az előre feldíszített oltárra helyezik a szobrot vagy képet. Egyes falvakban a
luca-búzához hasonlóan sarjasztatott búzával rakják körül a szálláskereső képet. Ilyenkor a családok  együtt imádkoznak, énekelnek.

 

 

 

Tovább »

MA ÜNNEPELJÜK ERKEL FERENC A HIMNUSZ ZENESZERZŐJÉNEK SZÜLETÉSNAPJÁT

Erkel Ferenc
(1810-1893)

Véleményem szerint Magyarországon nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne halott volna Erkel Ferenc nevéről.

Gyulán született 1810. november 7-én az akkori kornak megfelelő klasszicista stílusú házban, amely jelenleg emlékmúzeumként működik.

Az ifjú gyermek életének a zene természetes részét képezte, hiszen apja is nagyapja is jól képzett zenész volt. Három magyar város: Pozsony, Kolozsvár és Pest – Buda volt nagy hatással Erkel Ferenc művészi fejlődésére, valamint egyéniségének kialakulására. Pest – Budán ismerte meg a színházi zene művészetét, a főváros lett alkotói tevékenységének, előadó-művészetének és oktató munkájának színhelye. A pesti – budai élet legfoglalkoztatottabb zenei személyisége lett.

Írt kantátát, karműveket, kísérőzenét, balett betéteket, népszínműveket, hangszeres darabokat, és végül, de nem utolsósorban operát.

Őt tekintjük a magyar opera úttörőjének, az európai színvonalú magyar nemzeti opera megteremtőjének. Amikor a Nemzeti Színház, és a benne működő operatársulat vezetését rábízták, tudta, hogy a nemzet azt várja tőle, hogy a magyar nyelvű színházban új magyar operák hangozzanak fel, amelynek zenéje olyan izzó hazafiassággal szólal meg, mint kora költészetének nyelvezete, mint Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, vagy Csokonai Vitéz Mihály versei.

Erkelnek nemcsak a magyar operát kellett megteremtenie, hanem az operában megszólaló hangszeres zenét is, amelyet az olasz zenei formák, és a verbunkos zene elemeinek felhasználásával hozott létre. Nem a teljesség igényével, Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, valamint Sarolta című opera megírása fűződik a nevéhez.

Persze ne felejtkezzünk el Kölcsei Ferenc Himnusz című versének megzenésítéséről sem, mely méltán nyerte el a magyar közösség tetszését.

Erkel zeneszerzőként azt a helyet tölti be a magyar zenében, amit az orosz zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, a cseh muzsikában Dvorzsák. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, megőrzése, az európai zene stílusjegyeivel való ötvözése jellemzi.

Emlékét az egész országban számos utca, közterület, iskola, kulturális intézmény, zenekar őrzi.

 

Tovább »

Országos Roma Önkormányzat tájékoztatása a „roma holokauszt kárpótlási programmal” kapcsolatban

Az Országos Roma Önkormányzat megkeresésére, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály Jogi Segítségnyújtási, Áldozatsegítési és Kárpótlási Osztálya 2017. október 24-én kelt levelében a „roma holokauszt kárpótlási programmal kapcsolatban” az alábbi tájékoztatást nyújtotta:

Budapest Főváros Kormányhivatala – mint korábban az eljárásra jogosult magyarországi kárpótlási hatóság – előtt a sérelmet szenvedett személyek új kárpótlási kérelmet eredményesen már nem terjeszthetnek elő, ilyen kérelmet – eredményesen – legutoljára
2012. március 30. napján lehetett előterjeszteni a kárpótlási hatóságnál.
Összegezve, a fenti határidő lejártát követően már nincs a kárpótlási hatóság előtt benyújtható (roma holokauszt program) új kárpótlási forma.

Budapest, 2017. október 30.

Balogh János
Országos Roma Önkormányzat
elnök

Tovább »